Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul
Csatornatagként előbb láthatod az új epizódokat, ráadásul reklámmentesen nézheted őket! Ezen felül extra tartalmak is várnak rád:
/ @urkutatasmagyarul
Intro (00:00)
Almár Iván illusztris társaságba került (00:20)
www.mant.hu/almar-ivan-az-urk...
Túl drága és túl lassú a Marsról kőzetmintákat hozni (01:42)
www.space.com/nasa-revamp-mar...
Óriási és közeli fekete lyukat talált a Gaia (03:35)
www.space.com/milky-way-bigge...
Japán lesz az első nem amerikai a Holdon? (05:08)
www.space.com/japan-astronaut...
Extra sűrű galaxist talált a Webb (06:10)
www.space.com/dark-matter-int...
Három rakétaindítás volt a héten (07:46)
A videókban elhangzó muzsikák:
• Az Űrkutatás magyarul ...
Köszi az összefoglalót, olyan jó látni, hogy hazánk fiai ilyen megtisztelő eredményeket érnek el. Másrészről, mindig elképedek ezeken az űrtávcsöveken és az azok által felfedezett újdonságokon.
Óriási amit csinálsz!Hatalmas elismerésem!És köszönöm!!!
Az nem lehet,hogy a mi univerzumunk csak egy buborék a hab közepén és a többi buborék gravitációja gyorsítja a tágulás sebességét?
Nem kizárt
Igen, már ezt is felvetették. Érdekesség képen Dr. Rockenbauer Antalnak vannak még elgondolkodtató hipotézisei arról, hogy miként magyarázható még az univerzum tágulása. Például, hogy a fény sebessége talán nem állandó.
És ezek a buborékok hol vannak, hova tágulnak, és nem érnek össze majd?
Almár professzor úr, boldog születésnapot! Amikor Gene Kranz itt járt nálunk, tartva egy kis előadást, odamentem Almár Ivánhoz és kértem tőle egy autogramot. Nagyon csodálkozott, mert nem ő volt a fő szenzáció, de én akkor találkoztam vele először, és nagyon tisztelem őt.
Üdv köszönet 🙏
Nagyon köszönöm
Köszi!
Köszönjük ismét a híreket! Nekem ez a sötétanyagos sztori még mindíg egy zsákutcának tűnik... nyilván a tudósok jobban tudják, de bármennyit olvasok erről, csak egyre nagyobb káosz az egész. Egyre inkább csak bizonyítani próbálják, meg kutatni, de nem sokat hallunk arról, hogy milyen alternatív magyarázatok lehetnének. Nekem ez kb olyan illúzió, mint hogy a gravitáció egy erő. De majd kiderül.
Köszönöm szépen a videót. 🙏🏻👌🎁🍀🚀🏆🛰️😊🤩
❤❤❤
1:28 ...nekem is megvan otthon az Űrhajózási Lexikon...🍺🍺🍺🍺🍺😁😁😁👍
Talán a NASA kicsit túlgondolta a marsi minta küldetését. Biztos vagyok benne, hogy Musk csapat már dolgozik (vagy már kész is) a megoldáson.
Nem volt ez rossz ötlet, most tényleg, miért ne lehetne összeütni egy kis robotot, amely összeszedegeti és egy tartályba dobálja a kapszulákat. Helikopterünk is volt már a Marson, a Holdról már több ország is hazahozott mintákat, hihetőnek tűnt, hogy a Marson is meg lehet ezt csinálni, ha már arról magyaráznak nekünk harminc éve, hogy húsz éven belül ember lép a Marsra, sőt, lassan már a kilövésre kezdik árulni a jegyeket, bár űrhajónk még nincs. Úgy látszik, a fejlesztők közben rájöttek, hogy ez mégsem a Hold, oda nem lehet akármikor akármilyen telefonfülkével eljutni. Kár, mert jó lenne, ha sikerülne a mintákat idehozni. Az emberes marsutazás engem nem izgat igazán, mert én már nem fogom megérni, a hasznát sem érzem át eléggé, de a kutatószondák haladását érdeklődve figyelem.
@@gregor_man Igen. Nekem az a megérzésem, hogy nem a technológiai oldallal, hanem a bürokráciával és az állami üzletpolitikával van a gond. A Perseverance landolása már annyira precíz volt, hogy egy 8 X 7 km-es zónára sikerült redukálni a landolási ellipszist. Tehát legrosszabb esetben is a mintákat visszahozó leszállóegység 7-8km távolságban landolna a mintákat hordozó rovertől. Bár ezt a távolságot a Perseverance padlógázon, megállás nélkül 2 hónap alatt tudná teljesíteni, végül is nem egy lehetetlen küldetés. Talán az a kihívás, hogy autonóm módón elkapják a keringő egységgel a Marsról fellőtt mintákat. De hát ez sem lehet annyira lehetetlen.
Ahogy látom a legnagyobb gond, hogy minél apróbb/olcsóbb megoldást szeretnének, annál több lesz az extra költség és macera. Lassan ott tartunk, hogy tényleg az a legegyszerűbb, ha oda is elhelyeznek egy bázist állandó személyzettel. Ha ezt egyszer kiépítik, akkor már lehet csökkenteni a költségeket. Ez kb ugyan az, mint a kockaműholdas megoldás. Nem egyre apróbb rakétákat kell gyártani, hanem nagyobbakat, amivel egyszerre sokmindent tudnak megoldani, így megoszlanak a költségek és az egyes részekre leosztva olcsóbb lesz. Dehát ja. Hol van ez még.
Lehetne egy video az Alnitak,Alnilam,Mintaka csillagokrol is Nagyon nem hallani roluk semmit sem keringenek korulottuk bolygok stb
...Szeva. Nézd meg a Csúcsfejek című filmet . Beldárék onnan jöttek a Remulák bolygóról. 😁😁😁
Szia Gergő, egy olyan kérdésem lenne, hogy lehet-e tudni azt hogy a Falcon9 csodának az első fokozataiból, hány darab van jelenleg szolgálatban? Tudom vannak olyan első fokozatok amiket nem terveznek újra felhasználni, de vajon a vidszatérők közül volt már olyan amit leselejteztek mert valami miatt jobban megrongálódott és nem tudták mondjuk felkészíteni egy következő kilövésére?
Itt találsz egy listát róluk: en.wikipedia.org/wiki/List_of_Falcon_9_first-stage_boosters
Felkerült az online térbe a Vyzov (The Challenge) film :)
🤔🚀😉👍
Almár Iván csillagész vigyorgott. Na, ki tudja kitől idéztem? 😁
Hofi Gézától😀
Na meg a P P P Per Pál😂
6:27mp: 17 Mrd fényévre található csillaggyűjtő... - Ezt nem értem. Nem 14,6 Mrd éves az univerzum? Akkor hogy lehet 17 Mrd fényévnyire? Még ha a távolodó gyorsulást beleveszem, akkor sem értem, hiszen elvileg a fénysebességnél gyorsabbra elvileg nem gyorsulhat. ??? Köszi a választ Gergő.
A fénye több, mint 10 milliárd éve utazott felénk, azóta már jóval messzebbre ért, és nem szabad elfelejteni az univerzum tágulását sem, ami egyértelműen fokozza a jelenséget! Így most már sokkal messzebb van, mint ahogy látjuk
@@urkutatasmagyarul Köszi a pontos választ Gergő! Az Univerzum tágulását belevettem, azért írtam a “távolodó gyorsulást”, de azt viszont nem, és igazad van, hogy míg ideér, addig utazott a fénye több, mint 10 Mrd fényévet, de ezalatt meg ezen eredeti fényhez képest meg megint utazott sok Mrd évet a csillaghalmaz, vagyis igen, ezért. Köszi mégegyszer Gergő!
2040 ? 30ra mar embereket mondanak a Marsra, hozzak vissza a zsebukben 😄
Az mért nem lett volna jó, ha egy helyen rakja le az összes mintát, és akkor nem kéne több helyről összeszedni?
Egyrészt, minden mintából kettőt raktak el, egyet a rover szállít, egyet lepakolnak a felszínre. A mintavételek során pedig idő telik el, nem tárolhatják a végtelensegig a roverben a pót mintákat, hiszen épp amiatt kell lerakni őket, hogy ha bedöglik a rover, akkor is elérhetőek maradjanak. Szóval bizonyos időnként lerak pár mintát egy biztonságos, könnyen megközelíthető placcra, majd továbbgyűjt. Egy idő múlva (8-10 mintavétel után) pedig újra lepakolja a tartalékokat.
@@urkutatasmagyarul akkor a 2-es számú minták mindig benne maradnak?
@@h734802 Inkább az egyes! A hátrahagyott minták a tartalékok, a B-terv. Az A-terv szerint majd a rover fogja bepakolni a kapszulákat a visszatérő rakéta rakterébe.
Egyvalamit nem értek. A galaxis 3.4 milliárd évvel az ősrobbanás után jött létre és 17 milliárd fényévre van tőlünk. Az univerzum meg 13.7 milliárd éves. Nem jön ki a matek. 13.7 milliárd fényévnél messzebbre el sem látunk, mert nem ért még ide a fény!
A fénye több, mint 10 milliárd éve utazott felénk, azóta már jóval messzebbre ért, és nem szabad elfelejteni az univerzum tágulását sem, ami egyértelműen fokozza a jelenséget! Így most már sokkal messzebb van, mint ahogy látjuk
A legnagyobb baj, hogy ez a pénz nem erre a projektre megy el, ez csak a kirakat, hogy az emberek ne háborogjanak annyira. A NASA még egy nyomorult űrruhát sem tud osszehozni évek óta.
A NASA egy transzparens vállalat, a kongresszus szavazza meg neki a költségvetést, amivel nyilvánosan el is számolnak. Milyen információkra alapozod, hogy a MSR misszió csak kirakat? És hogy jönnek ide az űrruhák, melyeket jelenleg is magáncégek terveznek az űrügynökség számára. Ennyi erővel azt is írhatnád, hogy nem lépett az Uránuszra senki, már évek óta. Nem is volt ilyen feladata.