Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul
Csatornatagként előbb láthatod az új epizódokat, ráadásul reklámmentesen nézheted őket! Ezen felül extra tartalmak is várnak rád:
/ Űrkutatás magyarul
Egy különleges repülőgép, ami forradalmasíthatta volna az űrbe juttatott terhek indítási metódusát, azonban a Stratolauch magáncég 2011-es alapítása után 13 évet kellett várni az első valódinak mondható tesztrepülésre, de a repülőgép célja már nem a világűr.
A videókban elhangzó muzsikák:
• Az Űrkutatás magyarul ...
Nem tudom hány ember emlékszik még a repülős mappákra, de az X-15-öt nagyon szerettem benne, gyerekként nagyon lenyűgözött engem :) Nagyon várom azt a külön epizódot :)
Érdekes, de nem a legszebb repülő - és akkor most finom voltam -, amit láttam életemben. Az epizód viszont klassz volt, és külön örültem az X-15-ös bevezetésének is, köszönjük Gergő!
Köszi! Amúgy egy X-15-össel repült Neil Armstrong.
Nagyon vagány gép 🤠 még bármi lehet később ha kell ilyen, meg egyébként is csak tanulni lehet belőle mit éri meg jobban használni ilyen területen. Nagyon király rész lett, köszönjük szépen!!😎
Köszönjük a videót.
Köszi a videót,már régebben is nagyon érdekelt ez a téma. 🤔🙋🏻🔝👌
Köszi!
Már vártam erről egy videót! Köszi! Nagyon tartalmas volt!
Remek videó lett ismét
Láttam ezt a Csillagkapu részt. Csak ott egy Jumbo vitt magával egy 302-est. De ott se működött, végül hiperhajtómű kellett a kapu űrbejuttatásához. :/
Nekem tetszik👍🏻
Hamár ilyen SSTO designekkel foglakozol, akkor csinálhatnál egy vidit a három hajtóanyagos rakétamotorokról, egyrészt mert azok a leghatékonyabbak, a rekordot még mindig a rocketdyne lítium-fluor- hidrogén motorja tartja, másrészt egy motort lehet több üzemben is használni, az orosz RD-701-es például kerozin-LOX-Hidrogén üzemben dolgozik, az alsó légkörben a kerozin-LOX keverékkel nagyobb tolóereje, a felső légkörben a LOX-hidrogénnel nagyobb hatásfoka van.
Zseniális
jó lett :)
Sziasztok! Szuper volt a videó. +1👍🏾 Köszi. Ui.: (Biztos egyedül vagyok ezzel, de kinézetre, még mindig a régi F14 Tomcat a kedvencem... van benne valami, ami nagyon megfog... nem tudom mi..) Üdv., István
14:07 Dreamcheeser
Számomra is tök logikus, hogy földközelben/sűrű légkörben használhatnának maglev "kilövőt" / sugárhajtóművet. De bizonyára problémásan bonyolult az ilyesmi. Persze ki tudja mit hoz a jövő?
Remek videó. Valahogyan ez a projekt is teljesen elkerülte a figyelmemet. Mondjuk annak annyira nem örülök, hogy katonai cél az elsődleges, az űrkutatás meg a másodlagos, de legalább az is rajta van a listán.
Tudod hogy megy ez; pénz beszél.
@ persze, nem is vagyok meglepődve
Köszi❤
Szia! A csatorna logója védett IP, aminek egyedüli és kizárólagos tulajdonosa vagyok, szabadon nem felhasználható! Amennyiben nem törlöd a porfilképedről, kénytelen leszek jogi lépéseket tenni.
Bocsánat❤❤❤❤❤
jöhet az x-15 ös vidi ❤❤❤❤
Van ezzel a projekttel kapcsolat egy olyan érzésem, hogy ha már elcsesztünk rá ennyi pénzt, legalább használjuk valamire....
Az amerikai haderő dollár milliárdokat költ havonta a hadsereg fenntartására, szóval egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egy ilyen cég, mint a Stratolaunch hasznonnal zárja le egy-egy küldetés lebonyolítását.
1:09 ...Burt Rutan egy zseni !!! 🍺🍺🍺🍺🍺👍
Igazából olyan sokat nem lehet nyerni vele. Ahhoz, hogy ez működjön magának a repülőgépnek kéne hiperszonikusnak lennie, különben egy első fokozat negyedét/felét számít, hogy honnét indítják a rakétát, nem a magasság, hanem a sebesség számít, és egy normál indítás is egy percen belül kintvan az alsó légkörből. Hiperszonikus eszköz indításra se éri meg, ha nem akarják pályára állítani, akkor nem kell szabályozni a tolóerőt a rakétán, egy sima szilárd hajtóanyagos is felviszi elég magasra, azok pedig nagyon olcsók, onnét már pattoghat az atmoszférán.
A Talon A 9 méteres hosszához kissé eltúlzottnak tűnik a Stratolaunc. Persze tudom, hogy nem ekkora járművekhez tervezték. És egy kis szőrszálhasohatás: 3-3 főfutómű van a törzseken, melyeken 4-4 abroncsokkal ellátott kerék van. :) Köszönöm a videót!
Igen, ebből akár többet is felakaszthatnak a közepére egy-egy felemelkedés alkalmával.
Amúgy az oké, hogy olcsóbb egy kisebb rakéta üzemeltetése, de az egyenletbe beleszámolták azt, hogy egy repülő viszi föl a rakétát? Egy repülő ami kegyetlen sokat fogyaszt és fenntartási költségei is vannak?
Még egy ilyen egyedi gép esetében is elenyésző a költsége a repülőnek egy nagy rakéta 60-100-200 millió dolláros esetenkénti alkalmazásánál.
Anno az Antonov és a Tupoljev is dolgozott egy hasonló projekten az Antonov AKS-en ami egy iker An-225 lett volna 18 hajtóművel😅
Még szerencse, hogy időben lezárták a projektet!
2024.04.07. Köszönet.
Sose értettem ezt a projektet. 27000km/h -hoz képest 800km/h (3%) ráadásul vízszintesen 10km magasan a 300km-ből. Már Ciolkovszkij is kiszámolta, hogy aligha éri meg.
Talán épp emiatt mondta vissza szépen sorban minden orbitális rakétagyártó az együttműködést. Ma már elsősorban a videóban is elhangzó taktikai, gyors reagálású hiperszónikus jármű indításában látnak potenciált.
"jármű"@
Ha jól figyeltem, egyelőre az a 800 km/h is csak 300. Nem tudom ugyan, hogy miért, hiszen nyolc hajtómű tolja, és ez végül is csak két nagy repülőgép. Hát, a hadsereg biztos tudja, mire kell nekik.
@@gregor_man Az első tesztrepülésen volt 300 km/h a maximális sebesség, szóta már több, mint egy tucatszor repült, egyre nagyobb sebességekkel.
@ Aha, köszi.
✈️🙄🤔😉👍
Köszönöm szépen a videót. Ennek a hírnek nem örülök. 😢
Jajj hagyjad már magad, álszent
@@baliknoxville7622mindenki magából indul ki
Azért a 250 tonna teher amit oda lehet biggyeszteni nem kevés. Ehhez ugye az aerodinamikai terhelések is hozzáadódnak. igen masszív az a középső rész ami azt illeti.
Egytértek. Ráadásul én azon is gondolkodtam, hogy a két géptörzs a vezérsíkjaikkal sosem fogja erőmentesen hagyni a középső részt, a légáramlatok biztosan feszegetik valamerre a gépfarkakat, szóval a tervezőknek nagyon hinniük kellett magukban, hogy ezt a masinát összerakják.
Hmmm Mennyivel lehet jobb ez a konstrukció az egykori Antonov An-225 gépnél. - Az egy teljes úrsikló szállítására tervezték. - Normál reptereken is le tudott szállni. Járt nálunk is. - Nem csak kívül, de belül a törzsben is tudott szállítani.
Utóirat. Művészetileg ez jutott eszembe. Pláne, hogy koncertezni fog nálunk hamarosan. Ketten fél-fél szárnyal kitenni egy egészet. kzhead.info/sun/bJarZJuJioSPdYE/bejne.html
A levegőből indított rakétás projektnél nem igazán szükségszerű s belső tárolási képesség. Ezen felül a szárny fölött sem ésszerű azt a rakétát hordozni, amit be akarunk gyújtani. Jobb ha odalent van, és még hagyunk is pár mp zuhanást neki, hogy biztonságos távolságban gyújtogassa a hajtóművét a hordozótól. Az An-225 egy csoda volt, de szinte semmit nem ért volna, ha arról kell rakétákat indítani. Az szállítani volt kiválló.
Az USA-nak is volt erre repülője, egy átalakított 747-es, de a szállítás és a "repülő indítóállás" azért szerintem két eléggé más felhasználási mód. Bizonyára nem véletlen az sem, hogy hasonló esetekben a szállítójármű aljára szokás rögzíteni a "rakományt".
@@ampervadasz82 Pedig egy felső terhet "eldobni" nem is akkora ördöngösség. Főleg, hogy ez esetben nem le vagy előre, hanem felfele kéne dobni. A magasságit előbb felhúzni, hogy a gép az égnek forduljon, majd vissza egy negatív g-s magasság művelet mellet elengedni. Nem biztos, hogy jobb az alsó elhelyezés.
@@arpadszeiff Nem vagyok se pilóta, se repülőmérnök, de úgysejtem itt arról van szó, hogy a szétválás után kialakuljon egy biztonságos távolság a két eszköz között, mielőtt a másikon megtörténik a hajtóműindítás. Ez azért nekem jóval egyszerűbbnek és "üzembiztosabbnak" tűnik úgy, ha egyszerűen elejtik, a többit meg megoldja a gravitáció.
Chuck Jager
Törött bordával repült az x1 el
@@senkialfonz6889 The Right Stuff (Az igazak)
Én már jó régóta mondom (írom), hogy az űrkutatást a katonai célok motiválják, a többi csak a csomagolás. Mars utazás.... ugyan már... egy élhetetlen bolygóra... Inkább katonai célú holdbázis...
A katonai célú holdbázisnak nem lenne sok haszna, de egy ilyen gyorsreagálású taktikai jármű valóban a hadsereg számára lehet a legjövedelmezőbb.
Ezzel így ebben a formában nem értek egyet. A katonai felhasználás valóban mindig is húzóágazat volt a kutatás-fejlesztésben, de hogy ezen kívül semmi haszna ne lenne az űrkutatásnak, az nagyon erős túlzás. A Marsutazás pedig véleményem szerint egy nagyon félreértett téma manapság. Sokan sokféle elméletet gyártanak a Marsól amik teljesen összemosódtak a közbeszédben, de valójában szó sincs arról, hogy a belátható jövőben mint lehetséges új élettér számolnának vele. Egyszerűen ez lenne a következő lépés a roverek után, és mint tudományos, mérnöki teljesítmény van jelentősége. Akárcsak annak idején a Hold esetében.
17:07 ... persze ennek az amerikai kütyünek semmi köze a soha sem volt európai űrsiklóhoz a Hermes - hez...🤔🤔🤔
A taktikai pici rakèta repülő szállításához nem lenne elèg egy negyedekkora hordozó?
Ha egyszere 10-et akar szállítani, akkor nem.
@ Az egyik képen három volt felszerelve rá, ennél több nehezen férne el.
Juhéj
9:21 csak egy kérdés, a "kifutó pálya" kifrjezés nem ugyan olyan pongyola megfogalmazás mint ahogy egy rakétaindítást "kilövésnek" hívnak? Legjobb tudomásom szerint az csak futópálya, persze ha nem így van akkor nem szóltam :) Csak vannak olyanok akik allergiásak az ilyesmikre, és nehogy erről szóljon a komment szekció 😅 azért szóltam/érdeklődöm, főleg hogy később "futópályának" nevezed amikor a Ferihegyi reptérről beszélsz :D A videó szokásosan szuoer lett amúgy :D várom azt az X-15-ös epizódot :D
Igazad lehet! A szakzsargon is a "runaway" kifejezést, azaz futópályát használja, nekem is úgy kellett volna. De a repülőteret szándékosan mondtam ferihegyinek! Nekem talán már örökre az marad...
@ Kis hazánk repülőtere nekem is Ferihegyi reptér marad :D Csak a kifutópálya ragadta meg a fülemet, hogy akkor egyszer úgy maradt, de a videó többi részében már mindenhol futópálya szerepel 😊
Hát így is el lehet szórni több millió dollárt. "Nem lenne rosszötlet ,,ha jó lenne... De azon kívül hogy látványos ennek így vajmi kevés értelme vagy célja van.
ez egy jó nagy baromság
Egy repülőgép nem "széles", hanem fesztávolsága van 🤦
Nem kötekedés, van szélessége, és van fesztávja is. A szélességet a géptörzsre, a fesztávot a szárnyai legtávolabbi pontjai közt mérik.
@@rolandkiss5160 a törzsnek átmérője van, az sem "széles". Körszimmetrikus testek külső mérete nem szélesség hanem átmérő.
@@ttimbaogaben3852 Pláne hogy a géptörzsek többsége nem nem körszimetrikus. Minden szakirodalom egy repülőgép törzset szélességbe, magasságba, hosszúságba, fesztávba ad meg. De örömmel fogadom ha mutatsz példákat a repülőgép törzsek átmérőben való megadására 🙂