Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul
2023. április 25-én együtt izgulhattuk végig, hogy a japán magáncég, az iSpace sikeresen végrehajta-e az első leszállását a Holdon.
A HAKUTO-R bejövő adatait elemezve úgy látszott, minden rendben halad, ám nem sokkal a talajt érés előtt, megszakadt a kapcsolat az űrszondával, ami soha többé nem is állt helyre.
A precíz landolásra tervezett jármű, a rajta lévő két kísérleti róverrel lezuhant.
Most megnézzük, mi történt pontosan, mi okozta az anomáliát, és hogy miért örül mégis ennek a becsapódásnak az űreszközt gyártó magáncég?
A videókban elhangzó muzsikák:
• Az Űrkutatás magyarul ...
Manager: - Tudjuk már miért vesztettük el a leszállóegységet a kráter felett? Mérnök: - Ö... Milyen kráter? Manager: - Ammm... Lehet nem küldtem tovább a levelet? Upsz. 😂 Viccet félre: Szerintem ez így is óriási eredmény! Szerintem másodszorra biztos sikerülni fog. Köszi a videót, nagyon érdekes volt! 👍
(...eveket dolgoztam multi cegeknel.) Tokeletesen irtad le a lenyeget. Ettol fuggetlenul bizom benne, h tanulunk ezekbol. ;)
2023 ... elértünk odáig, hogy a legértékesebb dolog az adat ... ebből most mindenki tanult, még a SpaceX is szerintem.
Igen, pont erre gondoltam, ebből mindenki tanulhatott most, aki a Hold-ra leszálló egységeket tervez. Egyébként hihetetlen, hogy a többszáz ember közül senki nem gondolt erre a hibalehetőségre.
"Alapvetően nem fordulhat elő, hogy a süllyedés folyamán a magasság hirtelen megnő" - egy annyira kráteres felületen, mint a Hold felszíne??? Ez egy bődületes szoftverhiba, egy alapvető feltételt nem vettek figyelembe. Amúgy köszi, tanulságos, jó videó volt.
Nekem nem állt össze a kép. Ha az élő közvetítésben (utolsó 25 másodperc előtt) már a ''hibás'' adatokat közölték , akkor miért szakadt meg a kapcsolat a tervezett landolás előtt ? Ha ott lebegett volna 5 km magasan akkor a telemetria szerint a sebessége 0 kellett volna h legyen nem ? A zuhanás allatt (amikor leálltak a hajtómővek) miért nem küldte az adatokat ?
Nekem is ez a rész nem volt világos. Amúgy szuper videó lett ez is!
Szép munka volt, még ha egy apróság bele is szólt a végén. Szerencsére ez már nem az a Japán, ahol a hibázó végrehajtja a szepukkut, hogy ne maradjon szégyenben. Neked pedig köszönöm szépen az érthető összefoglalót!
Azt a krátert azért nem nevezném apróságnak! :D
Egy hatalmas apróság!
Hianyzott a fedélzetről Armstrong... 😮
Nagyon köszönjük a részletes magyarázatot (nagyon szeretem ezt a csatornát, profik vagytok!), mert bizony én is nagyon sajnáltam a múltkor, hogy lezuhant! Nekem erről az emberi hibáról, ami homlokon csapós, a marsi (talán európai) leszállás jutott eszembe, mikor a leszálló egység azért nem érkezett le sikeresen a Mars felszínére, mert az SI mértékegységek nem lettek átszámítva az amerikaiakkal közösön fejlesztett projektben az Amerikában használatosakra. 😏 Visszatérve a japán projekthez, még az is eszembe jutott az elején (mikor még nem értünk a hiba okához), hogy pedig 80 m magasról lezuhanni teleszkópos talpakkal (addigra nyilván már irányba áll) a Holdon már nem is annyira extrém, mert az lényegében 1/6-od Földi magasságot jelent, azaz 13m-ről esne le, ami bár brutális, és mégis extrém (4 emelet magas), de még akár meg is úszhatná a teleszkópok és a Hold pora miatt. A videót hallgatva és nézve, mikor megtudtam, hogy mi is történt valójában, rögtön az ugrott be, hogy de hát ha csak ennyi volt a baj, és gyakorlatilag rengeteg pénzt és időt feccöltek be, akkor én tutira megépíteném ugyanezt, és a kijavítanám a programot a kráter, mint éles peremű és lejtésű jelenség megadásával, és fellőném újból. Aztán legnagyobb meglepetésemre kiderült, hogy megépítik 👍🏼😀, hurrá! Az már más kérdés, hogy ha az is befuccsol valami miatt, az már tényleg gáz. Szóval kár ezért a hibáért, és csodálom a pozitív hozzáállásukat, mert nagyon közel volt a siker!
Szia! Nagyon jó videó, nagyon sok a hasznos infó! Minden tisztelet a japán mérnökök elött, hogy elsőre ezt összehozták. Köszönet a sok munkáért amit te is beleteszel a videókba! Szívesen hallgatnék egy videó összefoglalót a tervezett holdraszállásokkal kapcsolatban ( spacex hls, blue moon összehasonlítás). Szép estét!
Érdekes téma volt! 😊 Köszönöm! ❤
Köszi az értékes videót, és belefektetett munkád !!! Ma se csalódtunk ! 😊😊😊
Hmmm Azért két szempontból érdekes. Ezt a problémát nem szúrta ki valaki intellektuálisan. Egyszerűen végiggondolva, hogy milyen extrém szituációk jöhetnek létre, és azokat jól kezeli-e le a rendszer. Ezt a problémát nem szúrták ki teszteléssel. Drága dolog egy leszállást élőben szimulálni. De szoftveresen? Írni egy szoftvert, ami a végrehajtó egységek és szenzorok helyére kapcsolva szimulálja a helyszínt, és ahhoz képest a rendszer mozgását és döntéseit. Hasonlóra kényszerültem. Egy vetőmagpróbáló klíma-szekrény vezérlését írtam meg. És tudtam előre, hogy alig lesz időm tesztelni a rendszert a kész hardveren. Külön írtam kódot a funkciók hatásának szimulációjára, így a rendszer irányítását a még nem létező rendszer nélkül teszteltem le. Mint kiderült, sikeresen. Visszatérve. Mivel gyanítom, hogy hasonló szimulációs modelleket készítettek, akkor elsősorban a modellek élethűsége volt hibás, hogy nem hozta ki a rendszer hibáját.
Ez nagyon érdekes volt, köszönöm!
Nagyon érdekes!! Mint mindig! Baromi jó videokat csinálsz!
Köszi ;)
Hm, ha küldték volna tovább az élőképet, a telemetriával összevetve egy földi felülbírálással talán még a landolás is összejön, dacára a kb 2 másodperces válaszidőnek, persze ehhez kell a földi irányítás nagyon gyors reagálása is.
Köszönjük szépen a részletes és magas szinvonalú epizódot! Kicsit furcsa nekem, hogy 2022-ben nem végeztek szimulációkat a szoftverrel. Vagy végeztek, csupán az eredeti helyszínnel, és a kráterben való landoláshoz ezt már nem tartották fontosnak? Sajnáltam szegény japánokat, az élő közvetítéskor. Az arcukat nézve, mintha a világ vége jött volna el.
Igen, kulturájuk miatt ők az ilyesmit nagyon komolyan veszik, de azt hiszem, a vizsgálat eredménye bizonyította, hogy annyira nem ment ez mellé. Én is azon töprengtem, hogy a tesztek során miért nem bukott ez ki. De a teszteket is emberek tervezik és futtatják. Simán befuthat ott is egy hiba. Kívülről, meg visszatekintve ezek mindig ilyen triviális dolgok, de belülről mindig sokkal összetettebb a helyzet, utólag meg már ők is okosabbak. :)
Köszönjük!
Szép kis mese!! Aki nem hiszi, járjon utána
Szerintem is a Goauldok lőtték le!🤣
Számomra egyáltalán nem hihető ez a magyarázat. Egyrészt a megváltoztatott célpontnál újra szimulálták a várható (és nem várható) eseményeket, így a kráter szintkülönbség változásait is. Gyakorlatilag egy landolási zóna körüli terület minden pontját leszimulálták az ismert terepviszonyok alapján, egy jelentős eltérést is figyelembe véve, ami a domborzati térkép hibája lehet (természetesen egy ésszerű felbontással, ami kb. 0,3-0,5 méter lehetett). Ráadásul nem hirtelen ugrott 5 mérföldet a távolság, hanem sok ezer mérésen keresztül, követve a kráter ívét. Az animáción pedig gyanúsan torzítva van a kráter aránya. Egy ilyen Föld-i kráter metszetében először egy szintbéli emelkedést láthatunk, ami a kráter belsejéből származó anyag, majd egy meredek fal, ami egy görbe mentén ellaposodik, de a Hold-i kráterek nem ilyenek, ott nincs függőleges fal, egy lapos tányérhoz hasonlatosak. Nincs függőleges fala egy becsapódási kráternek az aljáig, különösen a Holdon nem, ahol, eddig még pontosan tisztázatlan okból (kizárólag teória szinten van rá magyarázat) a kráterek mind "laposak", az átmérőjükhöz képest nem elég mélyek. Az animáción a kráter széli emelkedés sem látható, egyértelműen a teóriához készítették az animációt, mert egy Hold-i kráter nem ilyen. A másik, hogy egy ilyen változást egyetlen algoritmus sem tekint hibásnak, ez egy teljesen elfogadható adatsor, amit a távolságmérő adott, mivel a "szintugrás" egy jól lekövethető görbe mentén történt, digitális szűrők gondoskodnak az adatok minél kisebb hibamentességéről. Amiről nem tud egy átlag szemlélő, hogy úgymond nagyon komoly érv kell ahhoz, hogy szenzort hibásnak tekintsen a rendszer, nem csak a kimenő adatokat elemzi, hanem az előtte lévő szűrő hibafaktorát (hogy mekkora az eltérés a szélső értékek és a kalkulált érték között) is figyelembe veszi, ott pedig nyoma sem volt a mérések hirtelen elromlásának, ergo, nem tekinthette hibásnak a szenzort. Valamint ha el is fogy az üzemanyag, attól még a telemetriai adatok küldése nem áll le! Az üzemanyag tartalék elfogyásáig pedig látni kellett volna az adatokban a lebegést, de ilyen sem volt. Az üzemanyag elfogyása után pedig még legalább 1-2 percig kellett volna érkezniük az adatoknak. Azt kellett volna látnunk, hogy a magasság érték közel nullán áll, amíg el nem fogy az üzemanyag, de nem ez történt, hanem szép fokozatos sebesség csökkenés közben egyszer csak megszakadt a kapcsolat. A lényeg, hogy egyrészt elképzelhetetlen, hogy a szimulációk során ne jelentkezett volna ez a szinteltérés, másrészről pedig méréstechnikai szempontból semmilyen hiba nem volt. Szóval szerintem más volt az oka, hogy megszakadt az összeköttetés.
A felvetéseid mind jogosak. Hmm.
Utólag már okos az ember, ezért bátorkodom én is beleszólni a témába: 1. azt a kamerát ami a gyönyörű képeket küldte a Hold felszínéről, csak nem kellett volna kikapcsolni! :) 2. költői a kérdés: nincsenek ezek a leszálló egységek agyon bonyolítva?!
Óriási tanulság emberáldozat nélkül. Én ennek csak örülök.
Szegények... egy 5 km-es "banánhéj", amin elcsúsztak. Érdekes lesz leprogramozni ezt a változatos felszín-dolgot. Ha a landolási helyszín változott meg hirtelen, akkor tulajdonképpen az építők mindent jól csináltak csak kicsesződött velük. A legfontosabb módosítást nem a szoftverben kell végrehajtani, hanem be kell építeni egy vészleállító gombot, ami a projektnek megálljt parancsol, ha valaki bármilyen változtatást kér a körülményekre vonatkozóan. És betenni a kitételt: ha módosítást akarsz, oké, de fizeted az átkalibrálást, tesztelést. Elhihetjük, hogy nem lesz az a belenyúlás olyan fontos hirtelen, ha szembesülnek egy szép számlával...
Én, egy programozó, azt mondom, hogy inkább írják meg a programot úgy, hogy ne legyen gond, ha a talaj gidres-gödrös. És akkor oda száll le, ahová csak óhajtjuk tőle.
@@gregor_man : tulajdonképpen egyet értek veled (tanultam programozást, a tanárom fontos kitétele volt, hogy nem magunknak programozunk és úgy kell megalkotni, hogy a használathoz igazodjon a felülete, ha van neki), de van egy kis bibi: idő és költségek. Utóbbiakat nem a billentyűpüfölés teszi ki, hanem a tesztelés, ami az űrkörülményeket és az utólagos javítási lehetetlenséget tekintve nem kis tétel. De nem is tekintik kudarcnak az esetet, csak költséges hibának. Most biztos nekifekszenek annak, hogy milyen megközelítésből kell megoldani azt az "ahova óhajtják"-dolgot. Én szurkolok a japcsiknak.
@@CsibeBiGa Én is szurkolok a japcsiknak, mi csak jól járunk azzal, ha nekik is sikerül. Eddig építettek egy járgányt, amely pontosan végigmegy az előre berajzolt úton, most építhetnének egy olyat is, amelyiknek csak elég lenne megmondani, hová kell leszállnia. De egyetértek, szerintem sem fogják elvégezni a továbbfejlesztést, mert abba még komoly munkát kellene fektetniük, inkább megismétlik az előző utat, de jól. Eszembe jut erről a Burán űrrepülőgép, amelyben több mint harminc évvel ezelőtt egy teljesen automatizált leszállásra képesnek bizonyuló automatikát építettek a ruszkik. Ma már több generációval fejlettebb a számítástechnikánk, talán megoldható lenne, de nem baj, majd megoldja valaki más, később.
@@gregor_man : "mert abba még komoly munkát kellene fektetniük, inkább megismétlik az előző utat, de jól." Pontosan, én is valami ilyesmit várok, mert nem landolóautomatát építenek csupán. Viszont nem kis kihívás egy terephez alkalmazkodó, nem ember vezette eszközt építeni. Minimum a finom navigáció problémás, mert a Hold körül nem repked egy szakajtó gps-műhold. És jó darabig nem is fog - hacsak nem lesz egy (inkább több) kereskedelmi célú bázis ott. A gugli street-view pláne nem fog arra autókázni (lehet, hogy tartanak az űrvasvillás holdművesektől 😀- biztos hallottál a hazai hasonló esetről). A ruszkik előtt is le a szkafandersisakkal, mert úgy fejlődtek el idáig, hogy még Sztálin anno imperialista huncutságnak és ideológiailag elfogadhatatlannak tartotta a kibernetikát - ahogy Hitler is valami zsidó viccnek a relativitáselméletet. Mégis Wernher von Braun rakétája jutott el először a Holdra emberekkel és az oroszok építettek automata űrsiklót. Vannak még érdekességek...
Érdekes volt az epizód ismét! Köszönjük! Ha jól értettem, akkor a telemetria szerint 90 méterrel a vélt felszín felett és 33km/h sebességnél szakadt meg a kapcsolat. Ekkor viszont még valójában 5090 méter magasságban volt a Hold felszíne felett, 25 mp-cel a tervezett landolás előtt, amit úgy értelmezek, hogy volt még üzemanyag a terv szerint a lassításhoz. Akkor mi okozta a kapcsolat megszakadását?
A műhold japán és még a régi értékrendek szerint volt programozva. Amikor rájött, hogy elb@xta, lekapcsolt minden kommunikációt és rituális öngyilkosságot követett el :)
Akkor még szerintem nem szakadt meg a kapcsolat, akkor még jöttek a telemetria adatok, amikor eljött a tervezett landolás ideje, T = 00:00:00, még utána is láttuk jó ideig, hogy a magasság és a sebesség is 0-n van, még 30 másodpercig, +00:00:30-nál vették el a telemetriás képet és kezdték el mutatni az irányítóközpontban lévő kollégákat, aztán kifogyhatott az üzemanyag és lezuhant, akkor szakadt csak meg a kapcsolat.
@@szabolcsjobbagy30 a videóanyagban (5:05-nél) úgy láttam és Gergő is azt mondja, hogy 25mp-cel a tervezett landolás előtt megszakadt a kapcsolat és már csak egy "optimális szimulációt mutattak"...
@@tomrevesz1746 Hát ezt nem tudom, a videó a leszállásról valóban csak egy szimulációt mutatott, de a jobb felső sarokban a telemetriai adatok elvileg végig a leszállóegységből jöttek. Na mindegy, sokat tanultak ebből, legközelebb ezt a hibát már biztosan nem fogják elkövetni.
Köszi az epizódot. Tehát a második próbálkozásnál minden eszköz ugyanez lesz, csak a leszállóhely felszíni viszonyait kell pontosabban megadni? Vagy a vészhelyzeti szoftver beavatkozáson kell csiszolni, hogy ne minden esetben írja felül a számítógép a radar adatait? Esetleg egy felszínt pásztázó kamera nem segít, mint a marsi leszállásoknál?
Szerintem itt azért annyira nem egyszerű a megoldás, persze megoldható nem azért, de a lineárisan csökkenő magassági profil helyett valami olyasmi kell majd, hogy adott pillanatban az 1km a helyes, fél perc múlva meg az 5km és a 4 vagy 6 meg nem. Szóval kb a kráter keresztmetszeti profilját kell bele programozni a leszállító szoftverbe.
@@csabagerak3383 Nem kell ezt ennyire túlspilázni. Kell némi redundancia a rendszerbe és meg is van oldva a dolog. Ha két enymástól különálló rendszer, egy időben ugyan azt a "képtelen" adatot adja, akkor valúszínűleg az a helyes érték. De egyébként valószínűleg az is elégséges lesz, ha felkészítik a számítógépet, hogy a holdon bizony lehetnek kráterek is. :)
Jó hogy a DJI 1500 euróért már olyan drónt készít ami képes a saját környezetét pásztázni....Felismeri mi történik a drón körül és ha hülyeséget csinálsz mint pilóta felül bírája és biztonságosan leteszi a gépet... Már 30k ért ha kell meg is basz.... Itt meg a fedélzeti számítógép berosál...
@@alfa00718 Igen, de az nem él túl egy rakéta indítást, 5 hónapon keresztül a világűr körülményeit. Csak gondolj bele. A motorok sem azért olyan rohadt drágák az autókhoz viszonyítva, mert csak. Ki kell bírniuk, hogy kint állnak az esőben, vagy a tűző napon. És akkor ezek még csak földi viszonyok. Minden egyes plusz műszer milliókat emészt fel. Fejlesztési költségben és utána a feljuttatáshoz üzemanyagban is. Ha lehetett volna, akkor biztos komplett Hold térképpel, navi rendszerrel és talajkövető radarral szerelik. Ironikus, de az űrkutatás költségvetéséhez mérten ezek az eszközök eléggé fapados felszereltséggel rendelkeznek. A legalapabb telefon, de megkockáztatom, hogy egy ma hűtő többet tud náluk és több érzékelővel van szerelve.
Egy tök jó sci-fi krimi egy nagyon nagy plottwisttel. Köszönjük! Egyébbként meg ezért vannak ugye a próbák. Hogy elő jöjjenek a hibák. Kár hogy a Holdra leszállni elég drága próbálkozás. Csak azon gondolkoztam, hogy egy ilyen fontos műszer miért nem redundáns, hogy az alapján döntse el a számitógép, hogy valóban hibás-e az eredmény. Habár akkor meg ha az egyik ezt mondja a másik azt, akkor nem biztos, hogy tudni fogja, melyikre hallgasson. Akkor már 3 műszer kellene, és ha kettőből az egyik mást mond, akkor az elég valószínűleg rossz. Minden esetre gondolom ez elég sok plusz teher lenne, szóval talán a szoftver módosítása a legegyszerűbb megoldás. 😅
A hardver jól működött, a szoftver résszel volt probléma. Valaki azt gondolta, hogy nem változhat olyan hirtelen ütemben a felszín, ahogy valójában megtörtént. Nos, a földön tényleg ritka az ilyen 5km-es hirtelen szintkülönbség változás, de ugye itt van légkör, és erózió, ami segít ezeket a durva különbségeket elsimítani. A Holdon nincs ilyen, ott minden tele van kráterekkel, és ugyan az 5km-es szintkülönbség ott is ritkának számít, sajnos még mindig sokkal gyakorib, mint a Földön.
@@ViLLaMVaDaS2 ezt értem, persze. Amit én mondtam, hogy ha lett volna egy redundáns rendszer, az alapján a gép ki tudta volna szűrni, hogy nem tud mind a kettő radar egyszerre pont ugyan úgy elromlani.
Nagyon köszönöm a videót. Kár azért a kis hibáért.
de legalább spóroltak egy csomó üzemanyagot:)
Hány cukorral iszod a kávét? 😊 Viccet félretéve, nagyon színvonalas, felkészült, és érdekes kisfilmet alkottál most is. 👍👍👌
Csakis feketén ;)
Valamiért Pirx kapitány jutott eszembe. Az a rész amikor a túl pedáns öregúr tervezte meg a biztonsági protokollt és úgy leterhelte a számítógépet hogy az vészhelyzeti üzemmódra váltott majd lezuhant.
Az hivják tökéletes kudarcnak. Szinte semi nem állt rendelkezésére szegény leszálo egységnek. Ez hihetetlen hogy nincs egy korekt térképe és ocska ballonos leszálás is bisztonságosabb lett volna. Hámég ha repült volna az egység vagy lebegni is tudot volna. Ez még a modelezö tanfolyamhoz is kevés tudás.
-Menny ? -30 ! -Mi 30? -Mi mennyi ? Ahogy a régi viccben van. Egyébként tényleg nagy eredményt értek el. Szerintem tanulktak a hibából és legközelem már sikerül.
Szia! Nekem egy teljesen más típusú dolog jutott eszembe, amíg néztem a videót és remélem tudsz rá válaszolni. Milyen anyag vagy bárminek is nevezhető dolog tartja az Univerzumot és a benne levő csillagokat, bolygókat vagy bármit is, például minket, az űrben lebegve? Semmilyen súlyú, tömegű test nem zuhan semerre, kivéve ha nem vonzza valami, egyszerűen csak lebeg mintha úszna egy folyadékban! Mi ez a anyag ami ilyen különleges, mert amint nincs vonzás minden lebeg? Köszi ha válaszolsz !
Pont fordítva kell értelmezni; minden és mindenki lebeg alapból, nem mozdul semerre, amíg egy másik erő, vagy hatás (pl. gravitáció) nem hat rá.
@ OK. de mi ez az anyag ami ezt a lebegést előidézi és képes mindent lebegési helyzetben tartani bármekkora objektum is az?Esetleg a sötét anyag?
@@SZITHARTA Nincs anyag, nem kell anyag a lebegéshez.
@ Szóval nincs megnevezve mi ez esetleg ez csak a vákuum?😯
Algoritmus támogató komment ❤
Üdv köszönet 2023.06.01.🙏
Azt is lehet tudni,ha rendben landolt volna, milyen típusú méréseket végzett volna?
Két kísérleti róvert cipelt magával, az élő közvetítésben beszéltünk róla: kzhead.infoqu5JAidPoG4?feature=share
Köszi. Nagyon jók a videók gratulálok 👍
👍
Érdekes, hogy 500 km/h sebességig gyorsult a zuhanó szonda, és gyorsulna az akár még tovább is. A Földön a levegő kb. 200-ig engedi gyorsulni a szabadon eső testeket, aztán nem gyorsulnak tovább. Szóval néhány programozó elfelejtette rendesen végiggondolni egy ilyen út eseményeit. Csak hogy mindenki fejében rendet rakjunk, nincs olyan, hogy "a számítógép" észlel valamit, sem olyan, hogy a számítógép valahogy dönt, a számítógép csak egy halott vas. Amikor nem halott, vagyis a bekapcsolás legelső pillanatától a legutolsóig, mindig valamilyen program írja elő az alkatrészei működését. A filmekben látunk mindenféle csudálatos varázslatot, amikor a "főnök" azt mondja a technikusnak, hogy "Vetítse ki a várható pályát!", és a technikus pötyög egy kicsit a billenytűzeten (SOHA nem látunk egeret, vajon miért?), és megjelenik az egész falnyi kivetítőn a kért ábra. No, ilyesmi csak akkor lehetséges, ha még korábban egy programozónak azt a megbízást adják, hogy amikor majd kell, a számítógép tudjon kivetíteni ilyen meg ilyen pályát, a programozó ezután eltervezi a dolgot, megírja és teszteli az ehhez szükséges programot, majd elhelyezi azt a számítógép többi programja között, betanítva a technikusoknak azt is, hogy ez a program hogyan indítható és hogyan kell használni. MINDENT előre kell megtervezni, amit egy számítógép csinál, különben a számítógép nem fogja tudni akkor amikor a főnök úgy gondolja, hogy most. Minden számítógép csak annyit tud, amennyire a jó előre elképzelt, megtervezett, megírt és készenlétben tartott programok tudnak. Ha a számítógépnek döntenie kell, akkor a döntési helyzetet előre kell látni, eshetőségként, a programba pedig bele kell írni, hogy bizonyos érzékelőktől kapott értékek vagy máshonnan származó számok összehasonlításakor milyen esetben mi történjen. Egy program rengeteg ilyen összehasonlító műveletet tartalmaz, mind előre el lett tervezve, és a megfelelő pillanatban végighalad az összehasonlítások sorozatán, amelynek eredményeként megtörténik a "döntés", más számok születnek, amelyeket különböző további programrészek hasonlítanak össze más előre megtervezett értékekkel, és az egész végighalad a megírt logikai terv szerint. Programot írni alapjában véve könnyű, mégis nagyon nehéz, mert tudni kell hozzá mindent előre eltervezni, anélkül, hogy egyetlen lehetőséget is kihagynánk a program által feldolgozott események és számértékek közül. Itt, ennél a szondánál ezt az értékelési láncot a szükségesnél kicsit hiányosabban írták meg a programozók. Nem terveztek be olyan eshetőségeket, amelyek egyikére most sor került. Nem tragédia, de tervezési hiba, nem puszta tévedés. Tévedés az volt, amikor egy Mars-szonda azért zuhant le, mert az egyik programozó méterben számoltatta a magasságot az általa írt programmal, a másik programozó meg lábban, és valamelyikük rosszul értékelte a magasságmérőtől kapott értéket. Kicsit túlságosan kifinomult lett ennek a szondának a navigációja. Haláli pontossággal megtervezték az útját, a szonda oda is ment, csak ott sajnos még volt alatta egy kráter. Többet bíztak a tervezők az előre feltérképezett és megtervezett útvonalra, és kevesebbet az adott helyzet értékelésére. Kicsit olyan, mint ha behunyt szemmel járkálnánk a lakásban, minden egyes tárgynak pontosan tudva a helyét, aztán hasra esünk, ha a macska lefekszik aludni a szőnyegre. Ehelyett mi inkább a szemünket használjuk, és ha macskát látunk magunk előtt, tudni fogjuk, hogyan reagáljunk. Csalódnék a japcsikban, ha a hibáért felelős programozók nem sírva és hajlongva kérnék a főnökeik, munkatársaik, továbbá az ország és a jádearcú császár bocsánatát fertelmes vétkükért. :-) Másodszorra már nem fogják elrontani.
Igen, a vonzás a 6 toda a földinek a sebesség meg kétszeres😮
13:40 Amit az első orosz és amerikai műholdakról mondasz az azért ferdítés. Hiszen akkoriban a tudás, tapasztalat és a technológia is más volt. Így a holdat nem eltalálni akkoriban nem volt akkora blama mint manapság lenne.
Amire gondolhatott, az az, hogy az első holdszondák el sem találták a Holdat, most ez a maga nemében szintén első szonda ahhoz képest halál precíz volt, sajna itt is közbejött egy hiba.
@@gregor_man Csak eltelt 50 év azóta, hogy "vakon röpködtek" a szondák a hold felé....ez bizony ferdítés. 😀
Errol az az egy mondatod vicc jut eszembe hogy: A mutet jol sikerult csak a beteg nem elte tul.
5:45 jobb oldali pasi bealudt.Amugy a nácik szedték le a hold sötét oldalán.Van róla film: Támad a Hold😅😂
igen,biztosn bosszantó lehet amikor valaki komponál egy színdarabot..majd "leveszi rola akezét" és reméli hogy minden eshetőségre gondoltak...Ezesetben valamire nem gondoltak../refresh/...biztos lehangoltak most a Japán mérnökök...
amolyan a műtét sikerült a beteg meghalt esetnek hangzik.
🤔🌖😉👍
Az MI kiszámolta 😀
A számítógép berosált. Sírok 😂
Brit tudósoknak kellett volna felügyelni!🤔 Ha egy zsinóron kilógattak volna valamit belőle ... Öngyilkosságot követett el a leszálló egység...kivéreztette magát
Az nem hekuto-ár, hanem hakuto-eru (hák(ü)to- erü) mivel japán cég. ;P
Sajnos a japánom napról napra rosszabb...
@ Komolyabbra fordítava a szót, nem értem mért nem használtak itt is redundáns rendszert? Túl sok helyet foglalt volna még egy radar?
@@andrasmolnar6146 Ha hasznos tehernek csak egy pár kg-os róver fért fel, akkor vélhetően nem bírt volna még egy több kg-os radart. De mint kiderült, nem is kellett volna! Elég lett volna frissíteni a szoftvert az aktuális terepadatokkal.
@ Mostmár értem. Nem tudtam mekkorák ezek a rendszerek. Viszont akkor ez elég banális hiba volt, hogy csak egy szoftver frissítésen múlott az egész küldetés. Dehát van ez így.😕
Ezt kiváltképp élveztem
😞 szegény...
én vinnék egy kis fantáziát a képletbe, vannak dolgok amiket nem kell látnunk!
Én csak azt nem értem, hogy a szakmösziő, aki ült a monitor előtt és nézte az ott megjelenő adatokat, nem látta on the fly, hogy el kell mondani a repülésirányító számítógépnek, hogy dehogynem jók a radar adatai, folytasd radarral...
Valószínű, csak annyit látott, hogy a fedélzeti computer felülbírálta a hibás radar adatait.
@ Lehet, hogy mindenki csak az előre bekészített animációt nézte, és bíztak az automatikában.
Nekem olyan kérdésem lenne, hogy a holdig ez a szonda miért több hónap alatt jutott ki és honnan is kezdődik a mély úr?
Elhangzik a videóban, miért ment ilyen furcsa pályán a Holdhoz. A mélyűrt általában a geostacionárius pálya (kb 36 000 km) magassága felett szoktuk értelmezni, de sokak szerint már az alacsony Föld körüli pálya után kellene meghízni a határt.
@ Jah köszi a választ :)
Ha megszűnt a kapcsolat véglegesen - honnan ismernétek a valós történetet !
Elmondtam a videóban, mi történt, hogyan vizsgálták ki
Látszik, hogy a távoli jövőben égető szükség lesz a mesterséges intelligenciára az ilyen és hasonló küldetésekhez. Egyszerű és kikerülhető hibák miatt nagyon sok minden veszhet, amiket egy AI ellenőrizhet és kijavíthat
Túl sokat feltételezel egy úgynevezett mesterséges intelligenciáról. Valójában az is csak egy program. Program itt is volt, csak rossz.
@@gregor_man Néhány évtized múlva ezek már nem csak simán programok lesznek. Reális, hogy ott fogják segíteni az embert, ahol csak lehetséges
@@metalmachine4433 Lehet, hogy már nem alkalmazásnak vagy weboldalnak fogják hívni, de attól még program marad. Nincs *semmi* elvi különbség az 1950-es és a 2023-as programok között. :-) Az, hogy a program egy része a videókártyába van drótozva, saját processzorral, mondjuk, vagy hogy nem a felhasználó gépén fut, hanem a szolgáltatóén, ilyen szempontból lényegtelen. Amíg gépi kód hajtódik végre egy bináris bemenetű processzoron, addig nincs a dologban semmi lényegi újdonság, márpedig Neumann óta így megy minden digitális számítógép. Érdekes.
A mūtét sikerült,csak a beteg...
Bosszanto hiba
A műtét sikerült! Sajnos a páciens meghalt :(
Elnézést kérek, de 12:45-nél több hónapnyi mélyűri utazást említettél. Nem vagyok pontosan tisztában azzal, hogy merre járt, de ha csak a Föld - Hold között, akkor azt részt nem nevezik mélyűrnek. Egyébként nagyon jók a videóid! 👍
Ahol már nem élvezhető a Föld mágneses védelme, azt már mélyűrnek tekintjük. Általában a geostacionárius pályánál húzzuk meg a határt, azaz körülbelül a Föld - Hold távolság egytizedénél.
Vajon minden eszköz használhatatlanná vált az esést követően?
5 km magasról zuhant le, körülbelül 500 km/h-val. Minden tropa :(
Pár évtized múlva majd túrista látványosság lesz. :)
@@darumisi Katasztrófatúrista-látványosság...
Neeee ez mekkora banális hiba .... szegények, úgy sajnálom őket
Amúgy miért nem lehet földi távirányítással vezetni vagy legalábbis beavatkozni, felülbírálni? Ez nem a Mars hogy fél óra késésben van a jel…
A Hold 1.3 fénymásodpercre van. Azaz a kép amit élőben látnál 1.3s késik. Erre reagálna az irányító. Modjuk legyen 1.5s a reakció ideje. Az utasítás 1.3s utazik, majd újabb 1.3s múlva meglátod mi történt. De ha nem is számoljuk az irányító reakció idejét akkor is 3-4s a késés. Hálózati játékoknál a 150ms késés már zavaró. Szóval jogos a felvetésed, de sajnos ez nem működik.
@@darumisi azért szerintem a fele királyságukat odaadták volna, ha akár 3s késéssel de el tudják küldeni, hogy mégis vegye figyelembe a radar jelét a leszállító szoftver.
@@csabagerak3383 Én a vezetéste gondoltam. Nyilván, ha tudták volna, hogy mi a gond, és van idejük reagálni rá és erre a rendszer is fel van készítve, akkor ez megoldás lett volna. De azt sem tudták, hogy gond van. :(
Végül is abban is van igazság, hogy inkább csinálnak egy halálbiztosan működő automatát, akár többedik kísérletre, mint hogy azzal kínlódjanak, hogy működőképes távirányítást építsenek ki benne. Nem tudhatták, hogy pont egy ilyen félreértés fogja elkaszálni a szondát, ahol élő kapcsolat kellett volna. Véletlen, hogy így alakult, majd építenek másikat, ez most igazából csak pénzt igényel.
@@gregor_man Föleg, ha a Hold Földről nem látható oldalán kell landolni. Mert akkor az élő kapcsolat sem valósulhat meg, hacsak nincs átjátszó műhold.
"a központi számítógép berosált" ))))))))) Nem kellett volna ilyen félős űrszondát küldeni....... ennyi ökörséget egy helyen ))))))
És hogy számolják ki hogy pont lelassítsa a hold?
Úgy számolják ki hogy ha kevés a tíz ujjuk, leveszik a cipőiket is.
@@ordas5798 viccnek szántad? 😂😂😂😂
Nagyon sok jegy pontosságú és kis időintervallumokra bontott iterációs számítássorozatot végeztetnek el a számítógéppel, amelyben minden alkalommal újra kiszámítják az égitestek vonzását az adott pillanatban várható helyzetük alapján. Sok megismételt számítássorozattal ki tudják választani a szonda haladási irányára és sebességére az ideális végeredményt adó értékeket. A dolog az ezzel foglalkozók számára már minden bizonnyal rutinszerű eljárás. Ami azt illeti, egy nagyon durva közelítést akár már egy Excel táblázattal is össze lehet bütykölni, az is iteratív módon számol, láncszerűen végiggördítve a számításokat a cellákon, de vannak amatőr, mégis kiválóan működő szimulációs programok már az interneten is, amelyek pontossága már kilométeres nagyságrendű. Persze a nagyok direkt erre írt programokat használnak, ezeknél nem követelmény az "élő" sebesség, a pontosság a fontos, idő jut rá, amennyi kell.
Amit az amerikaiak ès az oroszok elèrtek 60 ève, az nem kismiska ! Fogadok hogy azokon az űrjàrművökön mèg kezdetleges szàmìtògèpek sem voltak. Itt a japànoknak a legkorszerűbb technològia a rendelkezésükre állt, mègis elcsùsztak vagy 5 ezer métert
De vajon miért nem úgy "ejtik le" ezeket a szondákat, mint a Mars rovereket, egy puha "labdába" csomagolva, ami pattoghat és gurulhat is a felszínen, majd miután megállt, kinyílik?
Túl nagy felesleges tömeget jelentenek a zsákok, a precíz landolás kifozetődőbb. Már a Marsnál sem használják azt a technikát régóta.
@ Köszi szépen, nem is tudtam, újabb fontos információ!
A szondát tulajdonképpen centire oda vitték, ahová szánták, egy döccenéssel leszállhatott volna, csak sajnos rossz helyre szánták.
Mert nem Hollywoodi filmet forgatnak, azért.
@@Elameey Volt olyan Mars-szonda, a Pathfinder, amelyet pont úgy ejtettek le, ahogy @szabolcsjobbagy30 leírta.
Hogy jött össze az 500 km/h-s sebesség? A Holdnak gyengébb a gravitációja… 🤔 A Földtől nézve ellentétes oldalon csapódott be?
Hogy jött össze? Ez mit jelent? A Hold felszíni gravitációja 1,62 m/s^2, tehát kevesebb, mint másfél perc alatt a 0 km/h-ás sebességből szabadesésben elérjük a 500 km/h-át.
√(2gh)
Nincs légkör. Ezért elég a kisebb nehézségi gyorsulás is egy ekkora sebességhez.
5 km-t tett meg folyamatosan gyorsulva, nincs légkör, ami fékezze. Látványos lehetett a csattanás, lett ott egy új kráter a Hold felszínén. Még a nevén se kell sokat gondolkodni, az lesz a Hakuto-kráter.
Szarvas hiba volt ez nem dicsőség 😁 A műtét sikerült a beteg meghalt. Ennyit a mesterséges intelligenciáról.
Minél több ilyen videót nézek, annál biztosabb vagyok benne hogy a 70 es években semmi féle holdra szállás nem lehetett! Nem hogy emberes, meg még onnan vissza, kizártnak találom, logikátlan
Pedig pont az ember volt aki korrigált. Ugyanis az Apollo 11-en is volt radarhiba és a leszállóhelyet is ember korrigálta.
Ja, meg a Föld is lapos. Gratulálok. #irónia
@@Elameey jogos, hogy kételkedem, te meg kimondod rám , hogy bolond vagyok! Így azt hiszed más nem kételkedik, pedig csak nem meri leírni! Amúgy a neved napja mikor van ?
Mondjuk érdekes hogy 69-ben számítógép)elsőre sikerüt leszállni a holdra az embereknek, most meg egy szondát sem tudunk irányítani 🤣 Lehet az űrlények leszedték vagy a nácik 🤣🤣🤣
Vagy akkor nem egy kráterben landoltak! ;)
69-ben Armstrong kellett ahhoz, hogy a leszállás sikerüljön, mert a számítógép bedugult (1201) és nem pontosan a jó irányba vitte őket, ráadásul nagy sziklák volta a célterületen, amiket addig, gondolom, nem láttak, amíg oda nem mentek a közelükbe. Az embert előre nem ismert terepen nem helyettesítheti semmilyen gépezet, egyelőre.
@@gregor_man A fedélzeti rendszer pontosan a kijelölt terület fele vitte őket, de a landolási zónáról készült legjobb minőségű képek sem tudták kimutatni az autó méretű sziklákat. A rendszer simán rárakta volna a kompot az egyikre, ha az van a célkereszt alatt, de Armstrong ezt nem hagyta.
@ Akkor rosszul emlékszem arra, hogy a számítógép a leszállás során egy helyen megváltoztatta a pálya vonalát, kicsit laposabb szögűre?
5 km magasságból 500km/h sebességre gyorsult fel az űreszköz a becsapódásig?😮Ennyire nehéz volt az eszköz vagy a "ritka" légkör miatt gyorsult fel ennyire?
A Hold légköre ebből a szempontból elhanyagolható, nem lassít semmit.
A becsapódási sebesség jó közelítéssel √(2gh)=√ ( 2 × 1,62 × 5000 ) × 3,6 = 458 km/h
Nevetséges ez a "második legjobb" duma! A küldetés tökéletes kudarc volt, ne szépítsd.
Csinálj egy olyan űrszondát, ami kibírja a startot, ami kibírja az űrbéli körülményeket hónapokon át, ami megfelelően Hold körüli pályára áll, ami képes kiválasztani a megfelelő időpontot a hajtómű beindítására, ami mindvégig megfelelő pozícióban tartja magát teljesen függetlenül a földi irányítástól, ami képes vészhelyzetben azonnal döntést hozni, jah, és mindezt persze az első általad épített űrszondánál! Na, azt gondolom, hogy amit Reisz Zoltán csinálna, az egy tökéletes kudarc lenne, vagy még annyi sem. Ez viszont elég szép teljesítmény az iSpace magáncégtől.
@ Tudod, ifjabb mérnök koromban ilyesmivel is foglalkoztam, csak ott oroszul beszéltek nagyrész. Igen, 50 g gyorsulás (a vibráció miatt) és -70 - +80 fok volt a tervezési szempont. A japán kollégák ezt rendesen elbaltázták, ne szépítsük a kudarcot. Előfordul, csak nagyon sokba kerül. Az meg tényleg röhelyes amikor a félresikerült dologért ennyire intenzíven lelkesedsz. Kérlek, ne tedd, rongálja a hitelességedet.
@@zoltanreisz2228 Abban igazad van, hogy az eredmény szempontjából teljesen érdektelen, hogy majdnem minden részfeladat pontosan lett teljesítve, ha a szonda végül mégis összetört. De az a helyzet, hogy a sok összedolgozó emberből végül csak két-három programozó szúrta el. Valójában a navigáció koncepciója sem volt hibaálló, de ettől még sikerülhetett volna, a rengeteg részfeladatból egyet rontottak el.
@@zoltanreisz2228 Tipikus " a műtét sikerült, csak a beteg nem élte túl" eset...
@@patronpatron szerintem meg nem!
Ember. . 6 reklam 15 perc alatt. Lekörözted a kereskedelmi televiziókat😂
A KZhead minden megkezdett 6 perc után javasol egy megszakítást, ami szerint összesen öt reklámblokkal kellett volna találkoznod (előtte egy, közben három, utána egy). Én ezt lecsökkentettem, hogy a tartalom közben csak kettő legyen, mert úgy gondolom, megkezdett 9 percenként egy megszakítás az arányos. Egyébként 199 forint havonta a legkisebb csatornatagság, aminek köszönhetően nem csak előbb láthatod az új epizódokat, mint mások, de reklámmentesen is!
AdBlock+ és nincsen reklám... vagy "Enhancer for KZhead"...
@@patronpatron Ha nem tetszik a reklám, akkor töltsd le az AdBlock böngészőbe épülő plugint. Garantáltan nem látsz reklámokat vele.