Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul
Csatornatagként előbb láthatod az új epizódokat, ráadásul reklámmentesen nézheted őket! Ezen felül extra tartalmak is várnak rád:
/ Űrkutatás magyarul
Pavlics Ferenc távirányítású, elektromos meghajtással rendelkező guruló járművekre specializálódott, így került 1961-ben kapcsolatba az Amerikai Űrügynökséggel, ahol az Apollo program holdjáróján dolgozott.
2024. februárjában, pár nappal 96. születésnapja után elhunyt.
Ebben az epizódban a nagyszerű mérnökről, és a talán legfontosabb alkotásáról lesz szó, a holdjáróról!
A videókban elhangzó muzsikák:
• Az Űrkutatás magyarul ...
Életemben nem kommenteltem még sehova, de muszáj elmondanom, hogy egészen elképesztőnek tartom hogy valaki egy ennyire színvonalas youtube csatornát ennyi ideig kitartóan változatlan minőségben üzemeltessen. Különösen tetszik, hogy kiváló és izgalmas módon a tudományt népszerűsíti a szerző amire a mai világban úgy gondolom nagy szükség van. Buzdítanék mindenkit arra, hogy támogassa a csatornát anyagi forrásaihoz mérten, mert ha valamit, ezt úgy gondolom megéri támogatni! Köszönet mégegyszer!
Nagyon köszönöm a támogatást, de főleg a kedves szavak esnek nagyon jól! :)
Hát, más netflix maratont nyom, én Űrkutatás Magyarul csatorna maratont :) Nem rég iratkoztam fel, de kb 3-4 hét leforgása alatt, amennyire az időm engedte végignéztem szinte mindent a csatornán, de az Űrkutatás Magyarul lejátszási listát tutira végig. :) Most értem a végére. Alapvetően a csillagászat vonz, de akkor is itt ragadtam a csatornán, mert jobb, mint mindig FailArmy-t nézni ;) Igazából nem is értem miért nem hamarabb vettem észre ezt a csatornát. Szóval köszönöm ezúton is a sok videót, rengeteg dolgot tudtam meg, amit eddig nem.
Köszi, hogy velem tartasz ezen az izgalmas utazáson! ;)
3-4 hét, és már csatornatag is vagy! Szuper!
Tg1ug🎉j🎉🎉🎉❤😅🎉🎉🎉🎉🎉🎉😢l❤❤ttibfh ❤❤jjmh❤km❤jl❤jhuu
Köszönöm szépen, nagyon érdekes összefoglaló volt. Ledöbbentem ezen a "kis nüanszon", hogy felkérték kémkedni... Ész megáll.
A felkérés valószínűleg ma is rendszeres. Látjuk, micsoda őrület zajlik az oroszok elleni eszetlen fenekedéssel, Kína is állandó mumus, és persze ők is próbálnak minden részlethez hozzáférkőzni. A 80-as években egyébként az egész világon az NSZK volt a legagresszívabb szovjetellenes ország, a kémkedés nyilván virágzott.
31:32 a szkeptikusoknak pedig ezt a felvételt ajánlom. Egyszerűen tökéletes bizonyítéka, hogy volt holdraszállás. Ráadásul 6. Mondom: a baloldalo fickó megrúgja a port. Miközben a jobb oldali fickó rángat valamit. Na itt a matek: a keze lendülete fizikai ellenállás - előfeszített karizom gyakorlatilag gravitációtól független dinamikáját látjuk, a kezének sebességgörbéjének gravitáció független jelleggörbéjével, a baloldali fickó lábától pedig a por ugye a vákuum oldal irányú kezdeti sebességével , és az 1/6-od gravitációnak köszönhető távolságra, magasságra jut. Miért fontos, hogy ez a két esemény egy felvételen van? Mert a jobb oldali fickó mozdulatai igazolják, hogy nem lassított a felvétel, a por pedig igazolja, hogy bár nem lassított a felvétel ugye, valami miatt a por mégis úgy száll, mint ha lassított lenne. Plusz. Csak szólok, hogy nem is szállna ilyen messze. De oké, mondja azt a szkeptikus, hogy, hogy biztos valami extra könnyű pornak tűnő habot használtak:de akkor itt a kegyelem döfés: ha azért esik le ilyen lassan a por, mert a hab a légellenállásban nem akar olyan gyorsan leesni, tehát a levegő fékezi lefele, akkor miért repül olyan messz oldalirányban ? Ennyi. Tétel bebizonyítva. Eddig úgy voltam vele, hogy 0.0001% esélye lehet, hogy kamu. most már 0,0. pont. Ez a tökéletes bizonyíték. Jobban meggondolva nem is kell hozzá a jobb oldali fickó. A por önmagában igaziolja a holdraszállásokat. Láttam egy másik videóban, egy srác rendes végeselem módszerrel lemodellezte a felvételt és ez a felrúgott por pálya csak a Holdon jöhet ki, nem lehet stúdióban lemodellezni. Nem tudsz minden egyes porszemet damilra lógatni, ahogy azt az űrhajósokkal kapcsolatban sugallják :D .... Ennyi 😇
Nem csak ez, de megannyi másik (száz számra) jeleneten látni ugyanezeket: olyan optikai és kinetikai jelenségek és azok kombinációja látható a legtöbb mozgóképen, amit földi körülmények között lehetetlen előállítani. Csak ebben a videóban volt egy csomó ilyen.
teljesen felesleges, ezek olyan szintű idióták, hogy kár a fáradtságért a meggyőzésükért.
Jó volt! Örülök, hogy megemlítetted a Soyourner marsjárót is. Néhány évvel ezelött a Pavlics magyarországon járt, akkor találkoztam vele az óbudai egyetemen. Többen is építettünk 6-kerekű, működő Soyourner Marsjáró modellt, ez a Holdra is jó lesz majd. Csak azért, mert: Űrképes!!! Vákuumkamrában teszteltük, -140'C és +140'C között. Bírja a Holdat majd. Antennája is van, 28GHz. 20W rádióadó teljesítmény innen a Holdig oda-vissza. Meg neutrondetektoros vízkereső, és vízmintavevője is lett, és saját maga porolja le, a napelemeit ultrahangos nagyfeszültséggel, ennyiben továbbfejlesztettük, mert ez az eredeti Soyourner marsjárón még nem volt, de a Hold egy nagyon poros hely, és a Marson is vannak homokviharok, amire az eredeti tervezők nem gondoltak. Van egy Open Source 3D modellünk, is, akit érdekel, saját maga is utánépítheti, bármilyen 3D nyomtató jó hozzá, meg pár olcsó alkatrész. Ma már nem kerül millió dollárokba egy ilyesmi, és ugyanúgy űrképes tud lenni, ha megfelelő anyagokból építjük.
Ez izgalmas, hol tölthető le a modell?
Ez az öntisztító napelem különösen izgalmasan hangzik. Hatalmas buli lehet ilyen szerkentyűket építeni. És Open Source? Nagyon gáláns dolog, hajdan mi is ingyen hintettük szét a programjainkat, a puszta dicsőségért, szerintem ez viszi előre a világot.
Kemény. Most februárban vált Angyallá Nem is értem a mai nyivákolást... fegyelem és figyelem, ami ahhoz vezetett, hogy nem csak minket, de az egész emberiséget juttatta a legnagyobb erőfeszítést igénylő sikerhez. Nyugodjon békében az egyik legnagyobb magyar! Külön köszönet a tájékoztatásért Gergő!
Szomorú hogy Magyarországon alig kap némi nyilvánosságot a neve!
A vegen azon tunodtem, mennyi munka lehetett egy ilyen hosszú, részletes videót igy, ilyen magas színvonalon (mint mindig) összerakni? Remek volt!!!
Ez most extra nagy munka volt, majdnem három hét
@ De gondolom, minden percét élvezted, mert sok tekintetben feltáratlan terület / téma volt! A szorgalmas és kitartó 3 hét eredményének minősége vitathatatlan és felülmúlhatatlan. Szerintem egy ilyen volumenű projekt munka elkészítése felér akár egy szakdolgozat teljesítményével...
Elképesztő érdekes és informatív volt ez az epizód is. Naivan azt hittem, hogy túl sok újdonságot már nem fogsz tudni mondani nekem a holdjáróval kapcsolatban. Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna. Az elhangzottak 70%-ról nem volt tudomásom. Torony magasan ez lett kedvenc csatornám, lassan végzek az összes videód megtekintésével pedig kb olyan 1 éve iratkozhattam fel.
Ezen a videón most nagyon sokat dolgoztam, de én is úgy érzem, hogy megérte!
Sziasztok! Jesszusom, ez (is) most nagyon ott volt... Ennyire tartalmas, magas színvonalú, tömör, érthető, összefoglaló videót, ezelőtt senki nem készített erről a témáról. Nagyon jó! +1👍 Kérdeztem volna, de a végére minden, ami bennem motoszkált, megválaszolásra került. Jók vagytok! Köszönöm, Üdv., István
Kár, hogy nem esett szó a drótszövetből készült kerék egy másik problémájára. Rugalmassága révén besegített a jármű futóművének feladatába (tulajdonképpen át is vette annak szerepét elég nagy részben) de volt vele egy probléma: Túl nagy ütés esetén "túlhorpadt" - pont úgy mint egyébként minden más tér-ívben előfeszített anyagdarab - és ebben az esetben már nem nyerte vissza eredeti kör / kerék formáját, hanem úgy maradt behorpadva - sőt még beljebb is görbült. Úgy nézett ki, mint egy deffektes autó kerék. Igen, csak ellentétben az autó kerekével, nem volt belső kényszerítő erő, ami vissza nyomja az eredeti helyzetbe, mivel nem volt benne légnyomás. És ezen a problémán nem is lehetett segíteni, ezt csak elkerülni lehetett oly módon, hogy a drótszövet alá épített merev aluminium abroncs (mint egy belső kerék) ütközési végállást adott a külső drótszövetnek, hogy az ne tudjon behorpadni annyira, ahonnan már a saját feszültségénél / rugalmasságánál fogva nem tud "visszahorpadni". Ezért látható a drótszöveten belül még egy aluminium rácsozatból készült belső abroncs.
Köszönjük, nagyon részletes és érdekes epizód volt! Sokat olvastam már a holdautóról, de itt rengeteg újdonságot tudtam meg😊
Örülök, hogy újra az Apollo program van terítéken. Kb. 3 éve a Holdra szállásról kerestem anyagot, és úgy bukkantam rá a csatornádra. Azóta aktív nézője vagyok. Legjobban a csillagászattal és az Apollo programmal foglalkozó videóidat szeretem. Nagyon alapos lett ez a videó is! Sok új információt megtudtam belőle.
Meghatódtam! Videó tökéletes lett, hiánypótló alkotás. Nem tudom szavakkal kifejezni, hogy milyen jó, hogy vagy, és ezzel foglalkozol! ❤️
1. Ez az epizód felkerült a legérdekesebb és legértékesebb epizódok közé, mérnökileg annyira elképesztett, hogy mennyi és milyen szempontoknak kellett megfelelniük, és milyen újabb igényekre (TV kamera, esernyős antenna, közvetítés, valamint ebből fakadó módosításokra kényszerültek a végén. Bevallom, ez a 180 kg annyira kevés, a megfelelési szempont meg olyan sok és nehéz volt, hogy én hozzá se kezdtem volna, de nyilván pont ezért nem én lettem Pavlics Ferenc 😄! 2. Nagyon meghatott a múlt hónapban és most megnézve ezt az adást is, hogy meghalt az 'Öreg gépész zseni', de még jobban, hogy egészen 2024-ig, 96 éves koráig élt! Ha belegondoltok, hogy ő hozta létre a kis mérnökcsapatával a 1971-72-es emberes Holdutazások elektromos holdautóját, amik remekül tették a dolgukat, és nem robbantak le, ehhez képest rá 50 évvel még mindig élt, és végignézhette gépészmérnökként gyakorlatilag majd 1 évszázad(!) fejlődését az autós világban, és a végén az elektromos autók újbóli, most már végleges térhódítását a TESLA-val (és a többiekkel) és a hozzá az alapítón keresztül keresztül kapcsolódó SpaceX űrvállalat kolosszális sikereit, akkor azt mondom, Pavlics Ferenc egy nagyon szép, dolgos életet élt, és tökéletes időzítésű korba született bele, mint ha csak meg lett volna írva a sorsa, mint ha ezt választotta volna magának, annyira szép és kerek.
Tökéletes, informatív és látványos videó! TV műsor szintű!
Schóbert Norbertnek ajánlanám ezt a videót:D
Neki inkább ezt: kzhead.info/sun/mbCyZsyNppefiXk/bejne.htmlsi=CJ-HUDqqxyFZ06Rj
Köszönjük a sok érdekes információt
hát ez nagyon komoly összefoglaló volt..., ismét! Hálás köszönet érte! 🙏🚀
Hűha ez nagyon érdekes videó volt! Szerintem egész életemben nem tudtam meg ennyit az űrprogram ezen részéről és területéről, magáról a kis autóról 😊🤝
Ez de jó rész, imádtam! Köszi!
Nem igen van ezen a csatornán olyan videó ami ne lenne érdekes. Ez az epizód viszont egészen kiemelkedő. Köszönöm! ❤
Eszméletlenül, hihetetlenül jó vagy. Én főleg azt értékelem, hogy egyértelműen látszik, milyen sok munkát fektetsz bele és mennyire alapos vagy. Nagyon nagy "kutatás" és egyéb meló lehet szükséges egy ilyen minőségi videó elkészítéséhez. Úgyhogy ezennel feljebb lépek a támogatói szinten, Te ezerszer jobban megérdemled, mint bárki vagy bármi más, amiért sok pénzt dobunk ki havonta. Az élő adásaitok is nagyon jók, Pali kiválóan kiegészít Téged. Én minden élő adást megnézek nálatok is és a SpaceJunkie-n is, értelemszerűen legalább az egyiket "felvételről". Nagy szerelmem a Starship, amire ők nagyon ráálltak, de érezhető, hogy Te is imádod. Bombajó volt a legutóbbi indítás! Ui: még várom a Stephen Hawkingos videót ;)
Nagyon köszönöm a támogatást, de főleg a kedves szavakat! :)
Nagyon tetszett, köszi szépen a részletes bemutatást!
Én is köszönöm!
Remek lett ez a rész is! Hálás köszönet érte 🙌🙏
Nagyon izgalmas, profi rész volt! Köszönöm szépén! 👍😊
Szuper rész lett, nagyon élveztem. Van valami varázsa az Apollo-utaknak, ami nem kopik. Eszembe juttattad, hogy bő negyven éve az Uránia csillagvizsgálóban tartottak egy filmvetítést, amelyen valamelyik holdjárós Apollo küldetésről láthattuk a NASA saját filmjét. Élénken emlékszem arra a belém facsarodó irigységre, hogy most kell jól megnéznem magamnak mindent, mert többé nem is tudom, mikor láthatok ilyen gyönyörű és izgalmas felvételeket. Aztán sok-sok évvel később mégis magaménak mondhattam több videókazettányi anyagot, megjelent egy magyar forgalmazónál az összes NASA-kisfilm VHS-en, most pedig már annyi ilyet nézegethetek, amennyi belém fér. Nem is gondolnád, milyen kéjes érzés még mindig, screenshotokat csinálok róluk, és gyönyörködöm bennük. Boldog vagyok, hogy egyszer régen rátaláltam a csatornádra. 9:35 Nem volt fölösleges ez a kitétel, mert garantálja, hogy a tervezők legalább egyszer át is gondolják, hogy a járművük pontosan hogyan is lesz használható. Megtörténhetett volna, hogy, főleg amikor már kapkodás van, olyan megoldást terveznek bele, amit nem gondoltak át eléggé. Mint mondjuk a mi Opel Corsánk fényszóróizzójának a cseréje, amiről a kézikönyvben van egy pompás ábra, amin csak két kallantyút kell csak elmozdítani, és kiemelhető a foglalat, amelyben "egy mozdulattal" kicserélhetjük az égőt. Csakhogy amikor megpróbáltam a dolgot a gyakorlatban is, kiderült, hogy a fényszóró mögött a valóságban van több olyan motortéri elem, amelyek miatt csak úgy tudtam a kezemet oldalról beerőltetni, hogy közben lejött a bőr, és kizárólag tapogatással voltam képes kideríteni, hogy mit is fogok éppen. Kiráncigálni az izzót még ugyan ment valahogy, de hogy vakon vissza is varázsoljam az újat, úgy, hogy csak néhány ujjamat tudtam mozgatni a présben, elég reménytelennek látszott. Több videót is megnéztem a dologról és napokig fényképeztem, tervezgettem, míg végül sikerrel jártam. Ha ez egy holdjáró lett volna, hősi halott lennék. :-))
Köszönjük szépen! Szokásos minőségi tartalom! 👌👍
Szép munka! Nagyon tetszett ez az epizód is! Köszönjük szépen! :)
Szuper rész volt, köszi!
Érdekes és hasznos infók voltak ebben a videóban, jó volt.
Jó volt látni. köszönöm.❤
Szép kis történet. Köszönöm.
🙏 🙏 🙏 Köszönjük! Nagyon érdekes volt! :)
Szuper videó, köszönjük!
Szuper volt!köszönöm👍
Lenyűgöznek az ilyen feltáró videók, amiknek a megnézése még napokig gondolkodóba ejt. A legtöbben a holdi kutatómunka csak egy segédeszközét látják benne, pedig mennyi izgalmas részletet rejt ennek a Holdjárónak az ilyen mélyebb megismerése! Köszönjük az alapos kutatómunka gyümölcsét és egyben a méltó emlékállítást Pavlics Ferenc tiszteletére.
Köszi!
Köszönöm szépen a videót. Nagyon jó lett. Hálás vagyok neked Gergő. 🙏🏻🙏🏻🙏🏻👌🏆🍾🥂🎆🚀🤩
De szép végszó 😢😢😢😢❤
Remek videó, mint mindig!
Nekem majdnem mindegyik videód tetszik, de nálam eddig ez a csúcs! Ezt felülmúlni szinte már nem lehet. Szerintem sokak szerint is bármelyik TV csatornán megállná a helyét! (De nem csak ez!) Amennyi hasznos és érdekes információ elhangzik ebben a videóban, én ezért el nem tudom képzelni, hogy mennyi munka lehetett összerakni ezt az anyagot. Nagyon Nagyon Köszönjük!
Nagyon köszi! ;) Ez kivételesen sok meló volt. A többi epizód egy-két hét alatt megvan, ezzel sokkal többet kellett foglalkozni, de azt akartam, hogy jó legyen! Örülök, hogy neked is tetszik! :)
@ Már 2x megnéztem és mindegyik barátomnak nagyon tetszett akiknek eddig át küldtem! Gratula!
Ez érdekes volt!
A következő emberes holdküldetés alkalmával , majd újra igénybe vehető a holdjáró . Kicserélik az akkukat , napelemekkel tölthető akukkal , és mehet a menet . Nem kell majd gyalog járni . Utólag , meg majd építenek egy nagyobbat , modernebbet , ott helyben összeszerelhető , és előre felküldhető , legóra hasonlító alkatrészekből .
🔭📡Köszönjük!
Én is köszönöm!
jó lett :)
Zseniális az anyag:)
Thanks!
Én is nagyon köszönöm!
Ez nagyon profi volt.
Nemtom miért nem botlottam bele mind ezidáig a csatornádba, de most itt vagyok. És jó,h itt vagyok, mert szuper érdekes és informatív videót sikerült összeszerkesztened. Köszönet érte.Megyek a többit is megtekinteni.
Köszi a kedves szavakat! :) Azt megkérdezhetem, hogy hogyan botlottál a csatornába?
@ Teljesen más témájú videót néztem - MP - és a jobb oldali sávban nézegettem mi érdekelhet még. Alapvetően tudomány zabáló vagyok: kvantum fizika, Univerzum, ÉS a Holdra szállás végül is tudományhoz tartozik.MEG a technika is érdekel. Nos kb ez volt a motivációm. Majd olvastam is a kommenteket megnézés után, amihez csak csatlakozni voltam kénytelen.Szóval, örülök, h rád akadtam.👍🥸 Ha majd tehetem, támogatlak is alkalom adtán (nyugger vagyok).
@@gagasgaga8213 A legjobban azzal támogatsz, ha te is megosztod a kedvenc videódat a csatornámról az ismerőseiddel! Köszi, hogy velünk tartasz! ;)
@ ok, szokásom az értelmes dolgokat megosztani.Ezzel is megteszem.Kérdés:valamilyen tudományos végzettséggel végzed ezt a tevékenységet, vagy lelkesedésből , a tudomány és technika iránti szeretetedből?.
@@gagasgaga8213 Kizárólag az utóbbi, az egyetemen is teljesen más szakot végeztem, de a téma nagyon inspirál, és szinte minden érdekességnek utána járok!
Köszönöm a részletes videót és bemutatást. Érdeklődnék hogy garázsban tartott-e, nem dohányzó? Bontóba találok alkatrészt hozzá? Mennyi a kötelező biztosítás rá? Remélem a km nem lett vissza pörgetve.
Köszi a szivecskét, egyébként nagyon szeretem a videókat, régóta nézem, nagyon érdekes, hasznos, tudományos információkkal szolgálsz. Tudom, nem vagyok feliratkozva, még csak nem is nyomok kedvelést meg semmit, de köszönöm a bele fektetett munkádat hogy ilyen tartalmak is elérhetőek általad azoknak akik nem 0-24-ben csak a kreténségre és villám impulzusra meg trollkodás nézésére vágynak. Egy kérdés. A laposföld hívők hisznek a holdra szállásban? És ha igen, akkor a hold is lapos? Akkor a holdjárót is ehhez kellett volna alakítani, mert a szélén lezuhantak volna vele.
@@viktorvarga5793 A laposföldesek legkésőbb akkor elkullognak, amikor elkezdem feszegetni nekik a gravitációt.
@@balagepeter A laposföld hívők szerint csak a laposföld tetején létezik az élet, vagy alul is? Ha alul is, akkor azokra jobban hat a gravitáció fejjel lefelé? Mi van ha megfordul a laposföld? Vagy csak 90fokkal fordul el, akkor már nem is laposföld, hanem függőföld? És ha függőföld és az északi-sarkon vagyok akkor lezuhanok és beverem a fejem a Mount Everst csúcsába mint a csóri csávó a Titanic filmben?
@@viktorvarga5793 Megannyi kellemetlen kérdés. És akkor még ott van a probléma, hogy a középtájon élőkre ugyebár sokkal nagyobb gravitációs erő hat, mint a széle felé letelepedettekre.
@@balagepeter Akkor a Skandiván népek vagy a dél-afrikaiak nagyobbat tudnak ugrani? De ez csak észak és dél. A laposföldnél keletnek is can egy széle és nyugatnak is? Kik a nyugatszéliek és keletszéli lakosok? A laposföld alján élők égtáj meghatározási tükörkép? Vagy folyamatos? Felülélők keletszéli lakosok alatt közvetlenül az alsóélők nyugatszéliek laknak, vagy ugyan úgy kelet, csak az alvilág?
Kőszi 😊✌️
Üdv! Azt szeretném megkérdezni, hogy ugye a tömegcsökkentés miatt leszereltek pár dolgot a rakétáról. Ezzel nem csökkentették a biztonságot? Vagy ha nem akkor minek volt rajta addig az a pár plusz dolog? Köszi!
Ahogy elhangzik a videóban is, úgy, számolták, hogy elég lesz a négy gyorsító patron a második fokozaton. Az első példányokon inkább csak a biztosítás szempontjából volt több, mint kiderült tényleg nem volt szükségszerű ennyi.
@ Így már teljesen értem. Köszönöm a gyors választ!
@ Ezt nem egészen értem! Mi is az a gyorsítópatron?
Ez is elhangzik a videóban, ami a fokozatok szétválasztásánal eltávolítják egymástól az alkotóelemeket.
@ Pontosításként. A fokozatot egy kicsit előbb leválasztották, de a fokozatokat összekötő gyűrű még a helyén volt. Mikor ott is működésbe hozták a piropatronokat, amely leválasztotta a gyűrűt, de az még egy kicsit együtt repült a Saturn-V-tel. Ezért működésbe hoztak néhány kis teljesítményű szilárd hajtóanyagú rakétát, hogy a két rész eltávolodjon egymástól. Először 8 db ilyen patron volt, aztán már kevesebb. Azért gratula, ez a rész is nagyon jó lett.
Én nagyon kíváncsi lennék arra, hogy lehetséges-e az, hogy Pavlovics Ferenc a 2000-res évek elején járhatott-e Magyarországon? Esetleg hosszabb - rövidebb időt töltött-e idehaza? Esetleg lehet-e tudni más magyar származású emberről, aki résztvett Hold, vagy Marsjármű járműfejlesztésben a NASA számára?
Biztos, hogy volt Magyarországon a 2000-es években is.
Pavlics Ferenc volt az illető.
Ez nagyon hangulatos videó lett. Kedvem támadt átugrani a Holdra. Ja.... szóljatok hogy nem 2100-at írunk. :) Nagyon kíváncsi vagyok hogy pár éven belül milyen lesz az új Holdra szállás.
Akkor ajánlom a "For All Mankind" című sorozatot, már 4 évada van, ott a 70-es években nem fejeződött be az űrverseny, hanem ment tovább (Hold bázisok, majd Mars), és minden hitelesen, tudományosan van bemutatva.
Az égvilágon semmi nem hiteles a sorozatban, viszont kifejezetten jó sztori, remek színészekkel és nagyon jó hangulattal! Nagy kedvencem, se nem sok köze van a valósághoz, vagy általában a fizikához.
@ Huh, pedig több helyen olvastam, hogy igyekeztek nem úgy megcsinálni, mint az Armageddon-t és hasonlókat, hanem törekedtek a tudományos hitelességre. Mondjuk én nagyon élvezem, most kezdtem a 4. évadot, és ez az alternatív történelem nagyon tetszik nekem, bárcsak így alakult volna az igazi űrtörténelmünk, már kb. 35-40 évvel előrébb tartanánk.
@@szabolcsjobbagy30 Amikor folyamatos 1 g van a holdbázison/marsbázison, ott azért el kell gondolkodni, mennyire lehet valósághű a megjelenités.
@ Na igen, az első évadban még figyeltek erre, hogy ami leesett az asztalról, az lassan esett le, és az űrhajósok mozgása a külső helyszíneken is hiteles volt, a további évadokban ezt már kevésbé követték, és a Föld-Hold rádiókommunikációban sem volt több másodperces elcsúszás, de gondolom ez teljesen elrontotta volna az élvezetet, nézhetetlen lett volna a sorozat, néha konpromisszumokat kell hozniuk a filmkészítésben. Az viszont remek, hogy a Föld-Mars kommunikációban nem látunk folyamatos beszélgetéseket (ott akár 20-30 perces csúszás is lenne), hanem videóüzeneteket küldenek egymásnak.
26:01 "Találmány". :)
Üdv köszönet
Megfelelő távcsővel lehet látni az ott hagyott holdjárót és egyéb eszközöket a Földről?
Megfelelő távcsővel igen, de olyat még az emberiség nem epített. Olyan, mintha egy távcsővel szeretnéd nézni egy 20 km-re lévő hegyen lévő fán mászó hangyát. Viszont a Hold körül keringő űreszközök már le tudták fotózni őket. Nem csak az amerikai LRO, hanem a kínai és az indiai műhold is.
@ Ha ezt megalapozottan állítod, akkor NEKED elhiszem, de egyébként nem vagyok meggyőződve erről. Ma már a legérzékenyebb csillagászati műszerek 8-10 foton energiáját is mérik, de tartok tőle, hogy a Holdon hagyott eszközökről nem vetül ennyi egy adott földi pontba annyi idő alatt amíg a Föld el nem fordul a hajnalba (vagy ha abba nem is, akkor jelentősen csökken a beesési szög - és így az expozíciós idő - pár óra alatt). A fotonok szóródnak a légkörben (a hullámcsapda hatás), elveszítik az energiájukat (kisugárzás) és még egy csomó transzformatív hatáson mennek keresztül és az exponálásra nincs végtelenül hosszú idő (tehát a "fotongyűjtögetés" elve itt csak korlátokkal működik). Persze több foton jön, ha nagyobb a megvilágítás (mikroszkóp elv), de itt a megvilágítás is adott. A Nap fénye az ott hagyott eszközök felületén arányaiban nagyon csekély a példában megadott mikroszkóphoz képest és plusz fényforrással rávakuzni ugye nem lehet. Az egésznek együtt (szerintem!) az az eredője, hogy a fenti kérdésre adható jó válasz tulajdonképpen a nem. (Legalábbis amíg a látható fénytartományba eső elektromágneses ézékelés elvénél maradunk, addig az otthagyott eszközöket a Földről látni lehetetlen.) Miközben az LRO-ról (igen gyengén, de) látszanak az eszközök. A nagy kérdés nekem a Hubble. Vajon arra is igaz, hogy a fotongyűjtési képessége nem elegendő (vagy szintén lehetetlen), vagy egyébként lehetséges lenne értelmes idő alatt, csak a radiális sebesség miatti célzás az akadály? (Vagy mindkettő.) Na ezt nem tudom, mint ahogy azt sem, hogy a Hubble csinált-e valaha fotót a Holdról. Ha nem, annak biztosan oka van.
Nem a fényerősséggel van a baj, a Hold felszínét szabad szemmel is látni lehet, sőt néha még vakító is lehet. A felbontással van a gond. Ott lesz minden teleszkóp képén a landolási zóna, de a Földről készített képeken egyetlen pixel nagyjából 10 négyzetkilométert fed le. Így hiába látható az a pixel nagyon szépen világítva, nem lehet belőle hasznos adatot kiszűrni. Míg ha közelebb van egy ilyen teleszkóp (mondjuk Hold körüli pályán), akkor már egy pixel nagyjából 1 négyzetmétert fed le. Az ilyen képeken már kivehető a holdkomp, vagy akár az űrhajósok lábnyomai is, mint ezen a képen: live.staticflickr.com/6183/6124874282_becd7ebb12_o_d.jpg
@ Mindent jól írtál, de azt hiszem nem értjük Egymást. Én arra gondoltam, hogy bár jelenleg nem létezik olyan nagyítás amivel egy pixel mondjuk 10 négyzetcentit fedne le (10 négyzetkilométer helyett), de ha létezne, akkor sem! lehetne látni az ott hagyott eszközök részleteit, mégpedig azért, mert egy ekkora felületről (a megfigyelés a Föld elfordulása miatt lehetséges ideje alatt) nem érkezik elegendő foton földi a megfigyelőeszközbe. Ez pedig összefüggésben van a fényerősséggel: ha a Nap erősebben világítana a Hold minden létező négyzetcentiméterére, akkor több is verődne vissza onnan, minden irányba, így a földi megfigyelő irányába is. Tehát a Hold egy adott négyzetcentijéről egy adott földi pontba több foton érkezne a rendelkezésre álló idő alatt, mint így. Abban, hogy az általam leírt a "fontonhiány" problémája ténylegesen fennállna ha az emberiség rendelkezne a megfelelő nagyítású optikai eszközzel, nos ezt nem tudom - én csak gyanítom (mondhatnám, hogy ez a tippem). De az, hogy nem csak a felbontáson múlik abban biztos vagyok, hiszen az optika alapkritériuma, hogy a nagyítási képessség és a fénygyűjtő képesség egymásnak ellen ható tényezők - és utóbbin csakis az expozíciós idővel növelésével lehet segíteni.
@@fehercapa3804 Nyugodtan elhiheted, így van. Nem az érzékenységgel van a gond, hanem a felbontással. Annak ugyanis a fény hullámtermészete határt szab.
Remek videó lett ez is! Tényleg elég sokmindennek kellett megfelelni. Azért a mai technológiával szerintem sokat lehetne javítani mind teljesítményben mind tömegben. Leginkább az akkumulátorok terén. Mellesleg akkor már lehet magasabb hatásfokú napelemekkel is dolgozni. Ha jól emlékszem van is tervben újabb fejlesztés ugye? Van valami hír róla?
Az akkori napelem-technológia össze sem vethető a maival! A jövő holdjárművei biztosan napelemek által újratölthető akkumulátorokkal fognak üzemelni!
Hirdetés: Eladó három 4 x 4 meghajtású, kétüléses elektromos autó. Alig használtak. Csak 28, 27, illetve 36 km van bennük. Extrák. Mindössze 1m³ garázs igény. Saját távvezérelhető média egység. Négy kerék kormányzás. Kabrió kivitel. Feltétel. Elszállítást magadnak kell megoldani.
:D
😂
Nemdohányzó tulajdonostól, garantáltan rozsdamentes!
Hány fok van a Holdon nappal és éjjel? Köszönöm
A felszíni hőmérséklet -230 és +150 Celsius között ingadozik.
@Akkor az akksik egész jól bírhatták, mert pl a Földön ha már mínuszok vannak, az akksik legalább 30%-kal kevesebb áramot tudnak leadni, mint 20-30 Celsius körül, ráadásul ez 80 éves technológia már. Egyéb iránt miért lehetnek ilyen szélsőséges hőmérsékletek a Holdon,a légkör hiánya miatt?
Hát, ha süt a Nap, akkor nincs légkör, ami eloszlatja a hőt, ha meg nem, akkor minden energiád kisugároz egy test.
@ Menjünk tovább picit. Ha minden energiát kisugároz pl a Hold, amikor éppen nem süti a nap, akkor az a ki sugárzott energia vajon hova távozik, mivé alakul? Energia nem vész el, csak átakakul.
@@ferencnemes3461 Infravörös fény formájában sugároz minden test, ami 0 Kelvin fok fölött van
Ez mekkora :D 20:17 :D:D:D:D
2024.04.07. Köszönet.
Bár műszaki ember vagyok ,de felteszem a kèrdèst ,ha egyszer az èletben valaki össze szednè őket ,esetleg lehet ,hogy èletet lehetne lökni belèjük?
Az akksiknak már biztos annyi, de ha vinnének egy újat, talán valamit még ki lehetne hozni belőlük
Érdekes kísérlet lenne. Például azért is mert el kéne gondolkodni az otthagyott dolgok későbbiekben vészhelyzetben történő használatáról. Esetleg figyelembe kéne venni a dolgokat mint alapanyag. Hiszen minden amit odavittünk jó lehet még valamire. Óriási érték ami ott van hiszen nem kell már odavinni mégegyszer horror pénzért. És a fémek pl nem mennek tönkre. Röhelyes dolog a holdon guberálni de szerintem abszolút nem elvetendő. Majd főleg ha lesz állandó jelenlét ott. Tutira rá fognak jönni a mérnökök is erre. @
Igen, a For All Mankind sorozatban is láttuk, hogy vészhelyzet esetén a más missziók, akár más nemzetek missziói által otthagyott eszközöket, alkatrészeket is fel lehet használni (persze csak ha kompatibilis).
De ötven év kitettség a sugárzásnak a nagy hőmérsékleti ingadozásnak biztos nem tett jót a szerkezeti elemeknek sem! ..a műszerekről nem is beszélve.
@@Gerasimenko81 Hát jót nem tett ezt nem vitatom. De talán valamire még jó lehet egy szükség helyzetben.
Ennyi baromságot már rég hallottam
Pontosan mire gondolsz, hogy a Holdon is süt a Nap?
De a jelenben mivel megyünk a holdon teslával hamár elon musk akkarna a holdra meg marsra menni akkor kell egy modern autó.Még egyett szeretnék kérdezni hogy tökömbe fértbe a űrhajába
Szerintem nézd meg a videót és utána kommetlej, nyilván az összecsomagolásról is szó van benne, több helyen is bemutatva a szerkezetet.
@ oké
@ van egy tök jó videó ötlet a 2025 napkitörés azért mondom mert sokkan azt mondják hogy nem lesz áram a világ összes országában sokkan megtudnak többet a napkitörésről
17:24 Akkor nem elemek voltak inkább, ha "nem tölthető" akkumulátorokról beszélünk?
Az angol nyelv mindkettő kifejezést battery-ként említi, ezek inkább telepek voltak, mint a hagyományos értelemben vett elemek, de igazad van.
Battery visszafordítása.
0:53 ...🚀🚀🌔🚀🇺🇲🇭🇺🇺🇲
Szegény ezek szerint most nem rég halt meg. Nem rég még láttam vele egy riportot. 😢
22:28 A tömeg csökkentésére miért nem alkalmazták az oroszoknál bevált rácsos áthidaló elemeket!?🤔
Talán nem bírta volna el a felső szerkezet tömegét a gyorsítás során, vagy ha igen, nem lett volna könnyebb, mint a zárt összekötőelem.
A koncepció volt teljesen más. Az oroszok megoldása (szerintem) frappáns, mert a rácsos összeköttetés rengeteg problémát együtt old meg a fokozatok összekapcsolását / szétválasztását illetően, amit az amerikai módszertan csak egy csomó plusz berendezéssel körberakva küszöböl ki - tehát sokkal bonyolultabb kevés valódi előny mellett. DE! Pont ezen a problémán nem segített volna. Egyrészt ahogy Gergő is írja, a szükséges szerkezeti merevség elérésében az anyagtömegnek nagyobb a jelentősége, mint a kialakítási formának (az oroszok sem tömegcsökkentés miatt választották a rácsos elvet) és ha az Apollo 15 rácsosra lett volna építve, akkor nem lett volna 30 kiló felesleg, amit nagyvonalúan le lehetett volna szerelni. :D
🌖🚘🙄🤔😉👍
Ennyit hazudni? Ehhez már tudni is kellene!
Részletezd kérlek, hogy mire gondolsz, szívesen segítek összerakni a dolgokat a fejdben!
Ez tetszeni fog a lapcsihìvőknek.😂😂😂
Nem fogja érdekelni őket mert CGI-t fognak kiálltani :D
@@andrasgergely Nem értem mi a baj a CGI-val? Hát ha egyszer létezik, akkor létezik. Nem mi találtuk fel. kzhead.info/sun/gb5ugdqwbniefp8/bejne.html
@@andrasgergely kzhead.info/sun/aMhwmaebg6aKpWw/bejne.html
@@lajosjakabfi3211 jah csak nézz meg egy 20 éves filmet hogy ott mennyire látszik ha valami számítógépes. Ne a mai technológiai szemmel nézd a régebbi videókat. Azokat akkor nem tudták volna olyan minőségben legyártani az a probléma.
@@andrasgergely Hát akkor nézd meg a 2001 Űrodüsszeia című filmet. 68-ból!! Már ott megcsinálta Cubrik az élethű lebegésekst.
Szuper videó, köszönjük!