Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul
Csatornatagként előbb láthatod az új epizódokat, ráadásul reklámmentesen nézheted őket! Ezen felül extra tartalmak is várnak rád:
/ Űrkutatás magyarul
2024. március 14-én újabb integrált tesztrepülést hajtottak végre a Starship egyik prototípusával.
A harmadik indítás során már nagyobb célokat állítottak a küldetés elé, amiknek jelentős részét sikerült is abszolválni. De akkor mi okozta mindkét fokozat megsemmisülését?
A videókban elhangzó muzsikák:
• Az Űrkutatás magyarul ...
Boosterhez annyi kiegésítés még, hogy a boostback burn is rövidebb volt a tervezettnél, emiatt 20-30 km helyett kb. 100 km-re "landolt" a parttól, ráadásul majdnem a debris zóna szélén. Ship esetén meg nem a SpaceX döntése volt a szuborbitális pálya, hanem az FAA sem fog engedélyt adni rá, hogy orbitális pályára menjen, ameddig nem bizonyosodnak meg arról, az valóban le is tud jönni. A fuel transfernek semmi köze nincs a bukdácsolásának, simán elvesztették a control authorityt a Starship felett. Emiatt meg se próbálták a hajtóművek újra begyújtását, nehogy véletlen fent maradjon (Egyébként egyáltalán nem deorbit burn lett volna!) Emiatt lépett be kb. az oldalán a Starship a légkörbe. Mondjuk a plazma tényleg menő volt. És nem értem, hogy mi alapján jelentitek ki, hogy sikeres volt a tesztrepülés... Egyetlen egy ponttal jutott előrébb, mint az IFT-2 (eljutott a SECO-ig), elvesztették a control authorityt (önmagában FAA mishap investiation, Boeinget anno a Starliner OFT-1 küldetésén ennél jobban szerepelt, aztán mégis legmegengedőbbek is partial failure-nak hívják), Booster felrobbant, boostback burn rövidebb volt, fuel transfert csak megpróbálták, nincs infó, hogy pontosan milyen eredménnyel zárult, relight tesztet meg se próbálják, innen kezdve az IFT-4 (amit már most descope-oltak), egy IFT-3 újrázás lesz. bár utóbbi benne is van a videóban.
Szuper, hogy így utólag minden kérdésre választ kapunk. Nagyon jó a képanyag is. Köszönjük.
Köszönöm az adàst!
Szuper összefoglaló videó! Szeretem a Spacejunkie csapatát is, de náluk nemvolt ilyen részletes videó. Köszi hogy megcsináltad. Csak így tovább!
Köszi az összefoglalót.
Köszi ezt a csodálatos összefoglalót :) Most már mindent IS tudok!! Minden videód meghökkent, és csodálattal nézem, mérhetetlenül hálásak vagyunk a munkádért!🥰
Köszönjük az összefoglalást. :) Érdekes, hogy nem vitt hasznontalan hasznos terhet, mondjuk egy konténer vizet, vagy egy szobrot, amit sikeres visszatérés esetén kiállíthatnak.
Hála és köszönet a videóért! Szuper és jó mint mindig!
Köszönjük szépen a munkádat, imádnivaló videókat készítesz mindig. Imádom a Starshipet, az erről készült videó pedig nagyon jó lett. A Starship óriási sikereket fog átélni és ezáltal az egész emberiség is. Tűkön ülve várom a következő tesztrepülést! :)
Köszi!
Izgi volt, köszi.
Na így világos! Köszi!
Remek összefoglaló! Köszönjük! Lenyűgöző, hogy egy toronyház méretű rakétát, képes volt az spaceX, illetve az emberiség légkörön kívül juttatni! Várjuk a fejlődés mt🙌🙏
Köszönjük!
Én is köszönöm! :)
Javitsd a címet majd :D "starhip" köszönjük a munkádat. ❤
Köszönjük
könöm ez ket a mai űrhireket csak így tóvábbra
Köszönöm szépen a videót 👌🙏🏻🍀💝🚀🏆🙏🏻
Nagyon jól összefoglaltad, szinte alíg tudom valamivel kiegészíteni. Header tank-ok: eredetileg arra szolgálnak, hogy a leszálláshoz szükséges üzemanyagot tárolják. Az egyik legnagyobb (és legveszélyesebb) probléma a rakétáknál az üzemanyag lögybölődése a tartályban. Ha tele van a tartály, akkor nem tud lögybölődni, ergó nincs probléma. Erre hivatott eredetileg a header tank. A másik eredeti architektúrális ötlet az volt, hogy a header tankok a nagy tartályok belsejében vannak, gyakorlatilag termoszként funkcionálva. így oldották volna meg, hogy ne párologjon el a cseppfolyós kriogenikus üzemanyag az út során. Időközben kiderült, hogy túl nagy a Starship valaga, ezért szükség van ellensúlyra az orrában a légköri fékezéskor. Ezért rakták át az oxigén header tank-ot az orrba. (jó eséllyel a későbbi dizájnokban két oxigén header tank lesz, az egyik az oxigéntartály belsejében az utazás közbeni tároláshoz, egy meg az orrban a balanszírozáshoz) RCS: kétséges, hogy egyáltalán volt-e a fedélzeten most RCS. Ha volt, akkor egyáltalán nem működött.
Egészen biztos hogy volt RCS használat tervezve erre a repülésre. Ha nem gondoltak rá, akkor nagyon hülyék, de akkor nem is jutottak volna el még idáig sem. Az van ugyanis, hogy a Starship aerodinamikailag alapvetően instabil, de aktív csillapítással "virtuálisan" stabillá tehető - feltéve, ha a névleges helyzettől nem tér el nagyon a jármű akkor, amikor elkezdenek fogni a kormányok. Tehát addig a pontig - más nem lévén - RCS-szel kell helyén tartani a masinát.
Gravitáció nélküli üzemanyag átfejtés probléma: Ha rajtam múlna 😂, a problémát megpróbálnám létre sem hozni. Valamilyen forgatással centrifugális erőt (centripetális gyorsulást) létrehozni, hogy ne lebegjen a tartályban az üzemanyag. Például viszonylag pici tömeget kötélen kiengedni, és megforgatni a rakéta körül. Mint ahogy a vízzel teli vödröt meg tudja forgatni az ember maga körül.
Vagy rugalmas, táguló tartály, ami összemegy, ha kiürült, mint egy lufi, ha kiengeded belőle a gázt. Egyébként az is elég, ha átfejtéskor a szívócső irányával ellentétesen gyorsítod a szerkezetet. Így a nafta a szívócső felé mozdul, és ott is marad, amíg a gyorsulás fennál. Létezik belső kamerás felvétel azt hiszem az egyik STS misszióból, ahol látszik mekkorát löttyen a cucc, ha megszűnik a tolóerő. Tejszállító tartálykamionoknál egyébként perforált lemezekkel csökkentik a lögybölődést, mert ott is probléma ez gyorsításnál-fékezésnél.
@@ViLLaMVaDaS2 Ebből a rugalmas membrán nem jönne össze. Legalábbis, valahogy akkor biztosítani kéne, hogy nagyobb nyomás legyen a membrán túloldalán. Pl. a központi fűtés tágulási tartályokban van ilyen membrán. És van rajta külön töltőszelep a túlnyomás létrehozására. Cseppfolyós oxigén nyomásának mi tartana ellen?
Visznek magukkal héliumot, hogy megoldják a túlnyomást. @@arpadszeiff
Köszönjük ezt az infót is! Valahol olvastam egy pletykát, hogy akár májusban jöhet a következő indítás, de lehet csak kamu. Mit tudsz erről?
Május elejére tervezik, igen.
Üdv köszönet 2024.04.15.🙏
Köszönjük Gergő a részletes "eseményhorizontot", jó tudni, hogy hányadán is tartunk! Azért én nagyon sajnálom, hogy "csak" 70-80%-os lett az eredmény, hogy e miatt most megint egy csomó baszakodás következik a SpaceX felé repülések nélkül, a helyett, hogy repülhetnének a már rég legyártott vagy 5-6 Starship rakéták töménytelen sok hasznos új információval felgyorsítva a projektet!!! 😏 Ezek a szuper be- ill. túlbiztosított vizsgálatok sokszor pont hogy kontraproduktívak, mert konkrétan valóban senkinek és semminek nem forgott veszélyben az élete vagy háza etc.
Hát, ha nem tudják visszahozni az orbitális pályáról, akkor a jóisten dönt, hogy kinek a házára esik rá. Bár kiszámoltam anno, amikor a kínai gyorstófokozat keringett fönt és ment a nagy amerikai rettegtetés, hogy annak hogy bárki házát telibetrafálja kb 6%-os esélye van, ami azért elég sok ha ilyen éves szinten párszáz indításokra gondol a költő.
Spoiler alert: az IFT-2 esetén nem a sloshing miatt semmisült meg a Booster, hanem a Raptor 2-nél kidobták a hőcserélőt a LOX preburnerből és annak a kimenő ágát csapolták meg és vezették vissza a LOX tartályba. Metán és a víz meg ugye megfagy -180..-200 fokon. Ezt a SpaceX hivatalosan nem erősítette meg, csak annyit, hogy eldugult a (jégtől) a LOX bemenet. De mivel nem FOD-ról beszéltek és bőven terjedt róla pletyka az interneten, lehet tudni. Ezt az egész sloshing dolgot a CSI Starbasesek kezdték el terjeszteni a saját szimulációik alapján. Spoiler alert 2: IFT-3-nál ugyanez volt a probléma a Boosterrel. Szóval nem megoldották, csak elodázták.
Nem adtak ki infót arról, hogy az ajtó rendben kinyílt-e?
Csak annyit, hogy a mechanizmus mködését vizsgálják.
Látszik, hogy nem nyílt ki rendesen. És aztán nem záródik be.
Mondjuk továbbra is kételkednék benne, hogy a toronyház képes lesz leszállni egy 15 fokos dőlésű lejtőn, anélkül, hogy felborulna, ami egy holdkomp esetében úgymond alapkövetelmény. De nemis feltétlen kell neki, ha jól tudom Bezos projektje is él még, az egy kicsit valószerűbbnek tűnik.
Csakis sík felület jöhet szóba ilyen magas szerkezetnél, vagy kifejezetten szélesre nyíló lábakra lesz szükség!
Neill Armstrong is azthitte, hogy jó lesz a leszállási zóna, amíg meg nem látta rajta a lakókocsi méretű köveket úgyhogy vagy 15 kilométerrel odébb rakta le a madarat, nem biztos, hogy azt úgy meg lehet oldani.@
@@gaborrajnai6213 Egyrészt egy kráter felé közelített az automatika, és csak pár száz méterrel tette le arrébb Armstrong. Másrészt ma már a radaros Hold körül keringő egységek soklal pontosabb domborzati térkeppel látják el a szakembereket. Persze egy nagyobb kő bárhol ott lehet, de talán valamivel biztosabbra mehetnek majd az Artemis programnál.
Legjobb lenne valami állandó leszállópályát kialakítani neki, és onnét mászkálni roverrel küldetésekre. A sarkokra úgyis elég macerás rakétát juttatni, mármint több üzemanyagba kerül mint elküldeni a Marsra. Meghát ugye ottvan, hogy igazából még soha senki nem próbált meg turbószivattyús rakétamotort hosszabb leállás után újragyújtani, az Apolloban az összes űrbeli fokozaton nyomásszabályozott motorok voltak, hogy ezzel se legyen probléma. Amúgy érzésem az, hogy azért forgatták meg a hajót az átfejtés meg az újragyújtás előtt, hogy legyen a lötyinek egy kis centripetális gyorsulása, mert súlytalanságban alapból nem egyszerű szivattyúzni. Az újratöltés is rendes kihívás lesz, LOX-ot meg LCH-t nem lehet nagyon sokáig a tartályokban tartani hűtés vagy rendszeres lefúvatás nélkül, úgyhogy villámgyorsan meg kell tankolni. Hidrazinnal jobban jártak volna. @
@@gaborrajnai6213 Az lehet, de a hidrazin eléggé instabil matéria. Anno a német rakétamérnökök is szoptak vele. Nem véletlen, hogy a V-2 sem használta.
Sajnos lemaradtam az élő közvetítésről. De Palival remek munkát végeztetek ismét! Ezért meghívlak benneteket egy sörre.
Köszönjük! ;)
0:48 ...😁🍺🍺🍺🍺🍺😁😁😁
👌👌
Az nem megoldás a Starlink-es problémára, hogy mű műholdat visznek fel? Formályában, súlyában ugyanolyan lenne, csak nem látna el semmi szerepet, csupán annyi, hogy a tesztet végre lehessen hajtani. A telefontok tesztelők is csomószor műtelefonokat használnak, hogy hogyha nem védu meg, akkor ne legyen nagy kár
Felesleges, a mechanikát a Földön már tesztelték, majd látni fogják működés közben az első éles küldetésnél.
Kicsit kitágultak a pupilláim a " Holdutazáshoz 6-8 utántöltésre van szükség" részen. Úgy gondoltam 1 utántöltés lesz, és mennek is a Holdra.
Úgy lesz a végső küldetés, de az orbitális tankolót ahonnan majd tankolnak 6-8x kell előtte tölteni.
És mennyi pénz az. Gondolom horror 😮
A tankerek fogjak tölteni a Holdhoz utazó hajót. Potom pénz lesz, hiszen a tankerek mindkét fokozata újrahasználható lesz, tulajdonképpen kis túlzassal csak az üzemanyagot kell majd fizetniük.
Nem meglepő: anno a Saturn V-nek kb. 10 tonnányi terhet kellett a holdig eljuttatni. A Starship meg 100 tonnás.
@hogy tartják meg az üzemanyag csepfolyósságát a tankerben, tudom, hogy hideg van a világűrben, de sütni fogja a nap is.
2024.04.13. Köszönet.
Ift 4 sikeres lesz 😁
Az alap dolog! Mindegyik tesztrepülés az lesz. :)
leiskolázzák rendesen a konkurenciát
🚀🙄🤔😉👍
21.-dik!
Ez mind szép és jó. Csak egy dolgot nem értek. Az ember már járt a világürben, újrahasznosítható technológiával, értékes terhek felvitelével, visszahozatalával, ott, a "semmiben", űrmissziók keretében, nagyszerű emberi munkák elvégzésével, már sok évvel ezelőtt. Jó-jó persze történtek balesetek, merthát az űrkutatás valójában az ember számára a legveszélyesebb, munkakör, amelyet a legmegfelelőbb emberek végeznek és ők tisztában vannak azzal, hogy csak egy párcentis vastagságu fémlemez védi őket a biztos pusztulástól. Miért nem lehetett volna az akkori "hibáinkból" tanúlva, a már többszörösen bizonyított és működő technológiát, fejleszteni, újitani, és kiküszöbölni minden olyan problémákat, amelyet csak az akkori tudásunknak megfelelően bírunk. Hiszen bizonyítottan működött már évtizedek óta. Hát véleményem szerint, ezek amit itt látok már évek óta, ezzel a "csodatechnológiával", nem igazán az űrkutatás forradalmi fejlődését áttörését hozzák. Jelentem, még hasznos tömeg nélkűl sem vagyunk képesek ezzel, biztonságban elhagyni a Földünk gravitációját, nemhogymég landolni vele ergy másik bolygón. Merthát valólyában, mi emberek egy kis apró űrszondát sem vagyunk képesek biztonságban landoltatni a Holdon például. Mit akarunk akkor ettől a monstrumtól. Hát én special kicsit keserű örömmel tudok tapsikolni ezeknek az un "vívnányoknak", tudva hogy pár évtizeddel ezelőtt, ezeket már nevetve túlszárnyaltuk. Na persze, akkor nem láthatta a nagyközönség a hiper-szuper kamerák által készített, ámulatba ejtő fejleményeket, de ezek valójában meg sem közelitik az akkori valós tetteket. Bányászni-kolónizálni akarunk a Holdon-Marson?? Előbb tudjunk biztonságban elrugaszkodni a Földtől, aztán tudjunk a fent emlitett bolygókon az élet számára élhető környezetet, feltételeket kialakítani. Holott a napjainban tudjuk hoy ez nekünk még a Füldön is kihívást jelent, pedig itt állitólag minden feltétel adott, avagy adott volt.
amit a SpaceX színrelépésig sikerült megbízhatóra kifejleszteni, az nem újrahasznosítható technológia. Egyedileg gyártott eszközök, speciális - méregdrága - anyagokból, a shuttle orbiterét leszámítva minden egység egy alkalomra szól.. Amit a SpaceX máshogyan csinál, az az, hogy szabvány alapanyagból, sorozatban gyártható, 100%-ban újrafelhasznált egységekkel fejleszt űrszállító rendszert. Ami úgy fog működni, mint napjainkban a kereskedelmi repülés: leszáll az airbus, kiszállnak az utasok, kirakodnak, berakodnak, tankolnak, és indul az új repülés.. Elon ugyanezt akarja elérni, csak az űrben..
Voltak már régen lovaskocsijaink. Miért nem azt a már bizonyított, működő technológiát fejlesztettük tovább, miért kellett helyette teljesen új módszerekkel, mindenféle belsőégésű, meg villanymotorokkal hajtott járművekkel kísérletezni, ami lassú, drága, megbízhatatlan, külön kiszolgáló infrastruktúra kell neki, stb.?
Nagyon nem ugyanaz a két projekt. Az űrsikló programnál voltak csak újra használható járművek, de ott a szerkezetnek csak egy része maga a sikló volt újra használható. Ráadásul az űrsiklók sose jártak a holdon, nem is tudtak volna onnan felszállni de eljutni se oda. A holdon használt eszközök mind egyszer használatosak voltak. Arról nem is beszélve, hogy ott maradt egy csomó szemét, ami mostmár nem elfogadott. A szállítandó rakomány mennyisége is nagyságrendekkel különbözik ahogyan az elvárt biztonságosság is. Ráadásul az űrsikló program egyáltalán nem volt biztonságos. Nem véletlenül történt 2 halálos baleset és jópár veszélyes meghibásodás is.
Értem a válaszodat. De pl: te amikor, autót vezetsz, és ne adj isten karambolozol, talán m,ég személyi sérülés is van belőle és még ráadásúl kiderűl hogy te voltál a hibás, amit valólyában te is tudsz úgy legbelűl, mit teszel?? Nem vezetsz többé autót?? Eldobsz minden akkori tudásodat?? Hát gondolom nem. Hanem tanúlsz az ott és akkor elytett hibáidból és megpróbálod kiküszöbölni azokat és továbbra is vezetsz. Ugye?? Az űrsiklót miért nem lehetett volna tovább fejleszteni, a mindenkori csúcstechnológiával, a látható és konkrét hibáinak tudtával, mivel egy, nagyszerűen működő dolog volt, ami bizonyított is, földkörűli pályán nemegyszer. Az ő tartályát is, ami a légkörbe visszatérve megsemmisűlt részben, aztán csobbant valahol, ugyanígy, meg lehetett volna csinálni, pozicionált visszatérésre. Dehát miről is beszélek, mikor ott van az akkori szovjet technológia, amikor a Buran ürsiklót, az Energia rakétával juttatták fel pár évtizeddel ezelőtt, ami már képes volt a földi manőverezésre is. Dehát az meg ellenség, ugye ?? Most hol tartunk?? Egy az internet világából dollárcsilliárdossá vált egyén, saválló bádoglemezből próbál valami monumentális dolgot csinálni a modernnek nevezhető technikával, aminek tapsikolunk hogy egy pár "centit", elemelkedett a földtől, avagy hurrázunk, mikor pár kilométer magasságban szétrobban. Hát nem is tudom mostmár mi is a fejlődés. Holdon akar leszállni ezzel a tákolmánnyal?? Előbb ki kellene jutni a világűrbe. Előbb próbáljon meg a holdon landoltatni, apró kis ürszondákat, 10-ből legalább 9,5- szer. Akkor talán van esélye hogy ezt a monstrumot is le tudja oda rakni, napersze jópár év után, esetleg. Emberi életet erre a lózungolt tákolmányra én bízni nem mernék, az tuti. Hát remélem hogy csak a sját pénzét veri elfelé és nem más állampolgárok hitelét szaporítja. Holott az amerikai űrsikló bizonyított évtizedekig. Azt a technológiát ugyanhasonló módon lehetett volna módosítani-javítani-bővíteni-fejleszteni a mindenkori legfejlettebb technikai tudással. Szerintem Kína ezek elől mindent rég elcuccol a holdról míg ők még azzal fognak küszködni, hogy a saválló bádog ne hulljon széjjel. Dehát megérdemlik, csak ismételten remélem hogy a Magyar adófizető állampolgároknak, ehhez az elmebetegséghez nincs közük, ebben a frankó globális világban. Üdvözlettel.
Barnabás, neke többet kéne nézned a videoimat. A NASA épp az űrsikló rendszereit (szilárdhajtóanyagú rakéták, külslő üzemanyag tartály, RS-25 hajtóművek) használják az SLS rakétánál, aminek egy indítási költsége cirka 2 milliárd dollár. Ja, és nem újrafelhasználható. A Starship startja ezzel szemben cirka 2-3 millió dollár lesz, ez úgy az 0,1%-ka az SLS-nek. És abban is tévedsz, hogy pár centit emelkdenek csak el, hiszen már a második integrált tesztnél kijutott az űrbe, a harmadiknál pedig már akár terhet is vihetett volna (egyszer használható módban, mint a NASA raketái, már most is kiválóan működött). Szóval a hiányos információid miatt ülsz háttal a lovon, érdemes lenne picit utána járni a dolgoknak, mielőtt ilyeneket kommentelsz.
Azt nem tudom elképzelni hogy hogy a fenébe tudják ezt az egész játékot finanszírozni. Ilyen böhöm nagy marha hodályt az űrbe juttatni iszonyatosan horror pénzbe kerül. Mondjuk nekem tetszik csak nem értem hogy ez hogy fér bele? Mennyi zsetonja van enne a Musk nak? Elképesztő. Valahogy nem is tudom elhinni hogy ezzel 2026 ra a holdra fognak menni. Még azért nagyon nem működik. De majd meglátjuk.
0
Ez lesz a valaha volt legolcsóbb üzemeltetésű űrjármű. Egy indítás 2-3 millió dollárba fog kerülni, ami legalább 200 000 kg-ot lesz képes pályára állítani. Csak összehasonlításképp: a kis teherbírású Electron rakéta csak 320 kg-ot képes pályára állítani és egy start nagyjából 7,5 millió dollárba kerül.
@ De hogyan lehetséges ez? Hiszen nagy tömeget fölvinni ahoz sok üzemanyag kell. Méghozzá nagyon sok. Márpedig a starship nagy . Nagyon nagy. És azt a sok holt terhet ami a hajó maga azt mind föl kell vinni. Ha szükség van rá ha nem. Ezen bukott el az űrsikló is. Egy dolog hogy nem lehetett róla menekülni . De a legfőbb gond a költség volt ami abból adódott hogy sok nagy fölösleges holt teher és azt mind föl kell vinni. 1 kg terhet fölvitt kb 20000$ ért amíg a soyuz 3500$ ért tudta ugyanezt. Viszont a soyuz egy kis vacak az űrsikló hoz képest. Minden fölös súlytól mentes. Így tudott olcsó lenni. Ráadásul még elég biztonságos ra is sikerült. Ha az űrsikló egy gazdasági zsákutca volt hogy lesz egy mégnagyobb valami olcsó? Kíváncsi lennék. Azt tudom hogy a fala nagyon vékony fajlagosan és a nyomás tartja hogy ne rogyjon össze. Mondjuk ez zseniális ötlet. Bár elég gagyinak tűnik. De mégis okos
Az űrsiklónál azért volt drága az üzemeltetés, mert szinte az egészet ki kellett cserélni minden repülés után. A legapróbb darabokig szét kellett szedni és mindent ellenőrizni. Baromi sok munkaóra, rengeteg műszer, rengeteg ember, stb. Itt most (persze kis túlzással) az lesz, hogy felmegy a Starship, visszajön az első fokozat, újratankolják, ráraknak egy másik második fokozatot és mehet. Szinte csak az üzemanyagra kell költeni, ami metán és oxigén, néhány millió FORINTBÓL megtankolható. Jó, persze, át kell majd nézni a hajtóműveket, de nem kell majd szétszedni őket és ami a legfontosabb nem kell új eszközöket gyártani hozzá, mint az űrsiklóknál (hőpajzs pl).
@ Ó így már érthető bb. Én mindig azt hittem azért drága mert a sok súly miatt sok üzemanyag kell. De ezek szerint más tényezők is szerepet játszottak. Nem tudtam hogy ennyire szét kellett szedni mindig.
Nem mernék fogadni is rá, hogy környezetbarátabb lesz mint más rakéták.
Ha már nem kell minden starthoz legyártani egy új jàrművet, máris nyert.
@de ez a tulajdonság nagyobb üzemanyag használattal jár. De igen a kérdés az, hogy melyik a kisebbik-nagyobbik rossz. Illetve a gyártást lehetséges teljesen megújuló energiával kivitelezni, de a környezeti terheléssel már nehezebb bármit kezdeni. Úgy gondolom, hogy jelen technológia fejlettségeinkkel, semmi képen sem tud az űrutazás kevésbé terhelő lenni a környezetre. Itt nem a környezet védelem, hanem a minél gyorsabb és gyakoribb indítási képesség az elsődleges szempont.
@@AmbrusRichard Az üzemanyag is előállíthatő környezetbarát módon és akkor a környezetet sem terheli.
@@PLaszloitt az elégetése ami a legnagyobb környezeti terheléssel jár és ez nem igazán egy megoldható probléma, illetve ekkor a mennyiségben nehéz ennyi zöld energiát is előállítani.
Kar hogy a ruszkik 60 eves raketai a legmegbizhatobbak,nem folytattak a 36 raketas projektet ami szornyu tragediaval jart!!!
Szerintem a Falcon 9 megbízhatóbb! Pont most utána jártam és mostanra már nem a Szojuz az! Már most sokkal előrébb vannak,mint valaha is, az N1!
Nagyon durva, hogy a Szojuz majdnem 60 év alatt kb. 2000-szer repült, és kb. 96-97%-os sikerességi aránya van, bár minden felbocsátás után megsemmisülnek a fokozatai, ahogy minden más rakétának a Falcon-9 előtt, és még durvább, hogy a SpaceX Falcon-9 rakétája 14 év alatt több mint 300-szor repült, és 99%-os a sikerességi aránya, plusz az első fokozata visszaérkezik épségben és sokszor újrafelhasználható (volt ami már 20-szor repült).
@@szabolcsjobbagy30 Lesz az 93,9% is... Az 1956 Soyuz indításból 120 volt sikertelen. Több, mint ahány Atlas V repült (100%-os sikerességi rátával) vagy Ariane 5 (96%, igaz csak 2 volt ott teljesen sikertelen, 3 részleges siker volt). Proton még siralmasabb a 88,8%-ával...
Legjobb emlékeim szerint azért felrobbant pár Atlas a Mercury küldetések során, szoval nem annyira 100% az a 100%@@saxus
Szerintem ez sose fog odàig eljutni hogy tènyleg müködjön. Ki èrt egyet velem???
Csak azok, akik nem ismerik a fejkesztőket
@ jajj ez a lehetö legostobàbb vàlasz volt ugye tudod???? Te ismered öket vagy hallottàl róluk????
Van, akit személyesen ismerek. Te? Csak ostobázni tudsz, vagy fel is tudsz mutatni valamit?
Tudod te mit jelent az a szó hogy ismer??? Mert egyszer talàn valakivel aki nem is emlèkszik ràd beszeltèl az közel sincs az ismeretsèghez. Ugyhogy tènyleg Ostobasàgot beszèlsz 🤷♂️
@@alonzomozli2669 Most írtam, hogy van, akit személyesen ismerek. Te tudod, mit jelent a szó? Akkor meg mit ostobázol?
Köszönjük!
Én is nagyon köszönöm!