Homok akku - a próba. Nézzük meg meddig képes tárolni a hőenergiát. Jól jönne egy kis meleg?
Lesz folytatás is, 2 hét múlva pénteken
Ez a homok akku videós tartalom II. része. Ebben a részben megnézzük, az önkisülést. Ez azt jelenti, hogy meddig képes tárolni az energiát.
Előző rész, így épült meg, homok akku I. :
• Homok akkumulátor kics...
Lépésről lépésre láthatod miként építettem össze, de ne feledd ez barkács verzió.
1m3 homok "magban" 200-400kWh hőenergiát is el lehet tárolni. (1000 fokosra is fel lehet fűteni) Talán a hőszigetelés a legnagyobb kihívás. Én csupán 6 liter homokot használtam és kb. 1kWh elraktározására alkalmas.
Összehasonlításként: 1m3 vízben kb. 80kWh hőenergiát lehet eltárolni. (100 foknál forr a víz...)
Összehasonlításként:
15000 kWh éves energiaigényű ház kb. 1600 m3 földgázt használ fel. Állítólag ez az átlag....
15000 kWh előállítására a legtöbb háztartás képtelen. És még ha menne is, vasúti tartálykocsi méretekben kellene gondolkodni.... bár abba is csak 36 m3 homok férne el....
ordasigabor.webnode.hu/youtub...
A hőveszteség jelentős része a tetején, az alufóliás résznél keletkezik. Én alulról oldanám meg az áram és a szenzor bevezetését, a tetejét teljesen lezárnám.
Meglepően gyorsan hűlt le a homok, pedig a szigetelés gondosan, jól lett elkészítve. A szigetelés javításán lehetne fejleszteni, pl. az üveg termoszok, aminek falai között vákuum van jó lehet, persze annak csak egyszer kell megrepedni, s oda az egész. Nagyon érdekes a kísérlet, így mérésekkel, számításokkal be vagyunk avatva a tudományos kutatók világába. Köszönet érte.
2hét múlva, a következő részben növelt hőszigeteléssel láthatod mindezt, energia kivétellel együtt
@@ordasigabor A homok volt tömörítve?
Én is gratulálok. A kísérletezés nagyon jó, új ötleteket, inspirációkat ad. A pingvinekből és a bálnákból kiindulva a tömeg/felület arány lehet a mérvadó, vagyis egy hatalmas gömbnek kevesebb lenne a vesztesége. Érdekelne ezzel kapcsolatosan számítás / mérés. Ha viszont arra a kérdésre keresem a választ, hogy hogyan lehet a napenergiáját eltárolni és később felhasználni, erre már kiforrott megoldások vannak: 24 órás tárolás: 1, hőtárolós elektromos "radiátor" (kályha). Magnezit vagy samott kellően nagy hőt tud felvenni és folyamatosan adja vissza a meleget 2, fűtőszőnyeg hidegburkolat alá - szintén elég sokáig meleg marad 3, fatüzeléses kályha, elektromos fűtőszállal a falban. Egyenletes hőleadás akár több mint 24 órán keresztül Nyári -téli tárolás: (pár millió éves ötlet) 1, ültess fát, vágd ki, majd fel, várj két évet és tüzeld el egy KORSZERŰ nagytömegű kályhában. (nem, nem halunk meg füstmérgezésben, minimális ökológiai lábnyom valamennyi más fűtési megoldáshoz képest a teljes életciklusra vetítve).
Nem vagyok szakértő, utánajárás és erős becslés alapján írom amit írok, esélyes hogy sok helyen tévedtem. Egy télre kell kb 25 darab 10 méteres bükk. 10 méteresre kb 25 év alatt nő meg, szóval ha most elkezded és évente ültetsz 25 fát akkor 25 év múlva - ha szerencséd van és egyik se pusztul ki - ott leszel hogy utána már minden évben lesz tüzifád. Ennyi fának (625 darab) a területigénye ha a fák között 5m helyet hagysz, ~15.000nm. És akkor meg van oldva egyetlen családi ház fűtése. Vagy meg is veheted a tüzifát, de akkor meg ugyanott vagy mint most. :)
A tűzifát megveszem 4-5 m3/év kell 92 nm B kategóriás házhoz. Amúgy a számítás érdekes. Az erdőnek viszont nagyon sok járulékos haszna van amíg felnő (inkább 50 év a vágásforduló) (mikro és makroklíma szabályozás, rekreáció, vadászat stb.). Nem állítom, hogy minden családi házat fatüzelésre kell átállítani, abban viszont biztos vagyok, hogy jó lenne ha minden házban lenne egy fatüzeléses kályha. Mellette az elektromos fűtés kiváló lehetőség. A napenergia elraktározására számomra a legérdekesebb ígéretesebb technológia az üzemanyagcellás tárolás. Fűtésre, mobilitásra egyaránt alkalmas.
@@LGD_001 mondom, elég erős becslés a számításom. De ha te meg 50 évet mondasz akkor én nagyon alábecsültem, szóval még hosszabb a "megtérülés". Amúgy én a hidrogénben látok nagyon nagy fantáziát. Nagy nevek is foglalkoznak a témával, Toyota már évtizedek óta kísérletezik vele, pl ott a Mirai. Biztos oka van hogy nem terjedt még el nagyon (nem csodálkoznék ha csak politikai okok állnának mögötte), de mondjuk ha lenne olyan technológia amivel háztartásnál lehetne biztonságosan tárolni, akkor a hidrogén elektrolizálására pont jó lenne a fölös napenergia. Télen meg hidrogénnel lehetne fűteni. Tudom, baromi nagy nyomás, meg veszélyes, de ha autóknál meg tudták oldani akkor remélem otthoni kivitel is lesz a közeljövőben.
@@szorenyimiklos9392 nézz utana a Fronius megoldasanak. Ugy tudom mar van nekik kiserleti jelleggel napelemes rsz mellé. Fronius solhub.
@@LGD_001 @szorenyimiklos9392 Az üzemanyagcella, és a hidrogén egy drága, és bonyolult technológia, ráadásul iszonyatos veszteségekkel dolgozik, nagyon alacsony a hatásfok, ha a teljes ciklust nézzük (napenergia => átalakítás elektromossággá => vízbontás => hidrogén sűrítése, biztonságos tárolása => üzemanyagcellás átalakítás ismét elektromossággá). Így házi, és személygépjármű megoldásokban elképzelhetetlen gazdaságosan. A Toyota csak a kvóta miatt cseszkelődik még vele, meg hát mert tudjuk, mennyire nehéz elengedni valamit, ha milliárdokat öltél bele. Másrészről nem akarom lehúzni a technológiát, mert a nagy ipari szennyezők, és a tömegközlekedés, ipari szállítás területén az egyetlen jövőbemutató zöld technológia egyelőre, ha a hidrogént valóban zölden állítják elő, illetve ha nem vesszük számításba a jövőben minden valószínűség szerint elterjedő kisméretű, egyszerű atomerőművek térnyerését, amik akár szállítóhajók ellátására is alkalmasak lesznek. A hidrogén házi megoldásokban tutira nem nyerő a kezelhetetlenség, és az óriási veszteségek miatt. Jelenleg az egyik leghatékonyabb mód a tárolásra a videóban bemutatott technológia, esetleg más anyagkombinációkkal megvalósítva, és sokkal jobb szigeteléssel. A fűtésre közvetlenül használhatjuk a hőt, így nagyon kevés az egyéb okokból fellépő veszteség, átalakításból származó pedig nincs. Az elektromos rendszerek üzemeltetésére pedig egy jó hatásfokú stirling motoros -generátoros megoldás a legmagasabb hatásfokú lehetőség.
Nagyon jó volt a kísérlet .! Köszönjük a munkáját .! Természetesen van ebben lehetőség és így legalább kiderült , hogy minél nagyobb tömeget melegítünk , annak arányaiban egyre kisebb lesz a felülete , ahol a veszteség elszállhat . Mellette láthattuk a hőszigetelés fontosságát , hogy már csak a póló a tetején is mennyit jelentett .. Következő még lehet a tartály formája , amit nehéz megoldani , hogy gömb alakú legyen a minél kisebb felület érdekében .. Ezt inkább csak a hordó alakkal , a minél nagyobb tömeggel és a sok réteg hőszigeteléssel lehet javítani .. Logikusnak tűnhet , ha egy kb átlag családi házhoz 10-20 tonnás homokakkumulátort készíteni .. És azt is megtudtuk , hogy minél nagyobb a hőmérséklet különbsége a környezethez képest , természetesen annál hamarabb veszíti el a tárolt energiát időben .. Tehát a nagyobb tömeg és a gömb alakhoz közelítés a relatív felületet csökkenti . A minél több rétegű hőszigetelés nagyon sokat számít . Ezek fontos ismérvei a kísérletnek , ami azt jelentheti , hogy azért mégis csak van értelme a további próbálkozásoknak ..! Kár lenne felhagyni vele , mert rengeteg fosszilis tüzelőt lehet vele megspórolni .. Ráadásul ha már ismertek az arányok , utána csak egyszer kell megépíteni ezt a hőtárolót és szinte korlátlan ideig használható , akár egy jól megépített ház .. És ahhoz is idő kellett , mire az emberek kitapasztalták , hogyan érdemes jó házakat építeni . Az sem ment elsőre csak úgy .. Sőt már több , földszint alá süllyesztett és vizes hordókban eltárolt hővel fűtött üvegház létezik .. Valószínűleg nem csinálnák , ha nem érné meg ... Köszönjük szépen a videót , a tapasztalatokat .!! Tisztelettel .! P.R
Remek videó, mérésekkel! Minél több a mérés, és az adat annál jobb!!!
Remek, részletes bemutató mint mindig. :) Köszönöm!
Szuperek a videóid!!!! Live long and Prosper!
köszi, Gábor, igényes kísérlet. különösen felpiszkál, hogy az energia kivételét is bemutatod egy későbbi videódban. grat!! 👌✌
Szia! Több videódat is láttam és sokat tanultam belőle, jó ötleteket is adtál. És mév a pólód is menő!
Remek videó, köszönöm!
Nagyon érdekes és informatív volt a videó. Kiváncsian várom a folytatást.
Nagyon profi. Köszönöm. Ez arra is jó ha egy üvegház akár az ember estére temperálni. Ja és jelen helyzetben az életciklus az akkunak megszámolhatatlan.
Szép volt, köszönjük, várjuk a folytatást :-)
Köszi a videot Gàbor ,kivàncsi vagyok hogyan lehet kivenni a höt belöle,vàrom a következö videot
Ami még jó hőszigetelő lehet az a Cukor, Só, Szódabikarbóna, víz, és Kukorica - keményítő összekeverve. Próbáld ki 👍
Köszönjük!
Kösz és örülök, hogy megnézted a videós tartalmat ;) Szép napot!
Elmés ötlet nagyon, pl ha nyáron ha el lehetne vele tárolni a hőenergiát úgy hogy télen használható is legyen, fagyosabb napokon, valamennyire akkor megérné, főleg azért mert nem úgy működik mint a megszokottak, nem láttam még ilyen megoldást, max fantasztikus filmekben, Ment a Like. Ennek lehetne jövője amúgy.
Volt termoakumlacios villanykalyhank. amikor koltoztunk eladtuk, noveber vegen. Hogys zet birjaks zedni 3 nappal hamarabb kikapcsollta. Amikor jottek erte 3-ik nap elkezdet szetszednia kesztyu elolvad amikor belenyultak,a vegen egybe levitte. Abba samot teglak vollta eskb cm uveggyapottal volt korbeszigetelve.
Szuper volt nagyon szépen köszönöm. Mindig jó dolog meggyözödni arrol hogy őseink milyen zseniálisan nyultak a dolgokhoz. Most megismerhetteük milyen jó dolog is egy cserépkályha. Amibe lehet persze villanyal is füteni.
Igazából az elektromos hőtárolós kályháknak felel meg ami a 70-80-as évek kedvence volt és a kedvezményes időben kivett áramot használta fel egész nap alatt szépen egyenletesen. Nagyon kényelmes és tiszta volt. A fűtőtestek kerámia téglákat melegítettek fel és a köztük levő réseken egy ventillátor kergette át a levegőt. A ventit pedig termosztát kapcsolgatta. Az enyém kb. másfél napig elég meleget tudott adni betáplálás nélkül!
kösziii, éppen ez foglalkoztat engem is :)
2 hét múlva jön a "homok akku újratöltve" videós tartalom. Ott majd láthatod az energia kivételt is.
@@ordasigabor én azin filózom, kővel jobb lenne. Alulról kellene melegíteni, a levegő mozogna, és felvinné a meleget. Es ha mondjuk a pincében lenne egy 10 kobméter kavics felforrósítva, azzal valoban lehetne fűteni. De mindenképpen vastagabbb szigetelés kell a hisszas tároláshoz
Valami hasonló van nálam is. 80 cm-es vert falból van a ház, ez jópár tonna "földakkumulátor". Este jól befűtök a kandallóval, még másnap is egész kellemes az idő idebent! Kár hogy nem tudom leszigetelni, mindenki óva int attól hogy kívülről bármivel is eltakarjam a falat. Jó kísérlet volt, talán ha a homokszemek közötti levegő helyett vmi folyadék (olaj , viasz) lenne, még jobb is lehetne!
Biztosan nem. A levegő sokkal jobb szigetelő, mint a folyadék.
@@mihalypapp9097De pont az a cél, hogy két homokszem között minél kevésbé szigeteljen.
Vegyes falazatunk van , 2 éve szigeteltük polisztirol hőszigetelő rendszerrel. Baumit open therm, és hozzá az open contact ragasztó. Fehér színű a ragasztó, a 10 centis lapok meg lyukacsosak. Elvileg légáteresztő, vályogfalhoz ajánlják. Eddig még nem jött elő penészesedési probléma. Érdemes utána nézned.
@@hardbeerbrothers6342 Én nem a falról beszélek. "talán ha a homokszemek közötti levegő helyett vmi folyadék (olaj , viasz) lenne, még jobb is lehetne!" Ezt úgy értettem, hogy a kisérleti homok akkunak tett volna jót, ha valami folyadék is van, gyorsabb és egyenletesebb lett volna a hőátadás az akkun belül. Ettől még ugyanúgy kihült volna, de az a külső szigeteléstől függ, nem a homok milyenségétől.
Leteznek mar termeszetes szigetelo anyagok is, farost vagy kender pl. Amugy a fal lelegzese egy tevhit. reg rossz ha ott lelegzik a haz. A penesz a rossz belso szellozes alias magas paratartalom es a hideg feluletek alias hohid miatt van.
Asonló gondolatom volt. Nappal napelemmel előállított elektromos árammal padlófűtést felfűteni. Éjszaka meleg lenne tőle a lakásban. Talán még 1 m3 es víztartállyal kiegészítve. Sajnos környezetembe nincsen hasonló kisérletező személy. Így csak elmélet marad 😊
beszélsz erröl pár megszopatás elött álló elkeseredett napelmessel akiket átvágni készülnek meg esetleg még egy kályhással vagy kemence csinálóemberrel,és megnézitek közösen eztakisérlet, van vagy két köbméternyi bontott téglád meg két köbméternyi homokod akár egy kész kemencéd , kifognak azok gond nélkül hozni valamit. Neked csak az a gondod hogy ,egy kis kézpénzt tartalékba kéznél tartsál , Utánna mikor már csinálnak nálad vmi használható dolgot,meg egykis kost rendetlenséget amit anejed örömmel feltakarit, fogadni fogsz egypár látogatot aki akár idegen is lehet .Aztán tartod valahogy a kályhaépitövel a kapcsolatot és te is idöt szakitasz ,hogy meglátogatod amit a következöket csinál .Aztán elterpeszkedela régifajta jó meleg kemencsemellett mint száz évvel ezelött csak nem kell hozzá kukorica szárat vágni , elbitak a régiekis egásztélen hol tökmagot holszotyitrágni az odatámasztott hátukkal a meleg kemencéhez . mikor télen van négy öt ora napsütés és az öt KW os napelem termel 4200.-4700 wattot óránként akkor nem a rablóbandájé lesz ez az energia ,hogy elüzleteljék . még ha két szobaközött afalat átépiti homokkalkitölti és nagyon melegvan ajtot kinyitod a másik helyiség felé akkor mivan ? vagy fur alul fölöl egy egy 100 átméröjü lyukat és belerak egy csendes ventillátort apránként összehozva négy öt év alatt
Nagyon jó videó, köszönjük! A hogyan tároljuk el a nyári meleget télre témakörről eszembe jutott az ellentétje, amit hentes nagyszüleink régen használtak: az ún. jégverem. A Duna jegét egy nagy és mély ásott gödörbe vitték télen és lefedték (szigetelték) szalmával a tetejét, hogy aztán hónapokig tavasszal az abból apránként kivett jéggel hűtsék a húst a hentesbolt hűtőjében. 😊 Nem kis munka lehetett az sem.
Az előző videód után sokat kutattam és számolgattam. Aztán arra jutottam, hogy elméletben lehetséges lenne "eltenni a nyári meleget télire" homokban és vízben is. A gond csak az, hogy több 10tonna "akku" és minimum 1m szigetelés kellene. Persze ez ezer dologtól függ, de nagyjából ilyesmi tételekre kell gondolni a ház egész téli fűtéséhez. Köszi a videót, ki fogom próbálni én is, hogy milyen kapcsolatban van az elmélet a gyakorlattal.
Hasonló eredményre jutottam.
Nemlehet esetleg elèg 1 hètre való energia eltárolása?ez esetben mekkora 'akkumlátor,, kellene?gondolok itt a napelemes felfűtèsre.
Szia Gábor! Fázisváltó anyagokkal (PCM) való kísérletek is érdekesek lehetnek. Nem alkalmazzák vízmelegítóben, pedig kompaktabb berendezéseket lehetne gyártani szerintem parafionos betétekkel.
Szia, milyen beszerezhető anyagokat javasolsz?
Láttam hasonlót, ott az aku tetejét szigetelte és ha minden igaz akkor még kapott egy gipsz öntést igy teljesen légmentes lett. Persze elötte mindent bele pakolt.
heló, ha jól emlékszek még mindig a víznek a legmagasabb a fajlagos hőtároló képessége a hétköznapi, nagy mennyiségben elérhető anyagok közül. talán még fázisváltás nélkül is megelőzi a legtöbb fázisváltó sót, paraffint, miazmást. ha a víz nincs töbszáz fokra hevítve, akkor a szigetelésen sokkal kevesebb energia szivárog, mert a hővezetési tényezőben (kappa izé-ben) van egy kelvinenkénti kitétel. tehát minél magasabb a hőfokkülönbség a tartály és a környezet között, annál intenzívebben szökik a tárolt hő. mondjuk ezért is próbálkoztak a minél alacsonyabb hőfokon fázisváltó közegekkel. volt kísérleti passzívház (német project), ami egy 35 köbméteres agyonszigetelt víztartály köré épült, és még az elszvárgó hő is a lakást fűtötte így.
Aerogél, mint szigetelő?
Ezt nagyon érdekesnek találom köszönöm hogy felhivtad ere a dologra is a figyelmem! és meg szeretném kérdezni hogy Gravitácios energia tárolásrol tervezel e videot mert azis nagyon érdekelne engem, de szerintem sokembert is. ott nincs baj a szigetelésel csak a kialakitása időigényes. előre is köszönöm szépen a válaszod!
Oda egy ásott kút kell. 😉 Számolgattam, hogy miként éri meg, de otthoni körülmények között nem sok amit le lehet tárolni. Sajnos.
ez a gravitáció kiaknázása nekem házilag nem menne
@@ordasigabor Dehogynem. Csak egy új házat kell hozzá építeni.😁
@@3dpseurope Nekem pont van egy száraz 26 m-es. Ötletelésben addig jutottam, hogy bazi súlyok emelgetése helyett egy szivattyú/mikro vízerőmű páros egyszerűbb volna. Persze ha célzottan mozgási energiára volna szükség, akkor lehet, a mechanikus jobb, például egy szalagfűrész meghajtásához. Régebben én is számolgattam és úgy tűnt, hogy egy ciklus azért pár tíz percnyi használathoz elég lenne, ami ha valahol nincs áram, bőven elég a napi tüzifa összevágásához, némi barkácsoláshoz.
@ Egy elátkozott kút fölé.
Mivel hő nem lett kivéve belőle, csak amit "leadott", így a mostani mérés ebből a szempontból nem releváns. Ez a mérés arra volt jó hogy kiderüljön, mennyi idő alatt "merül le" magától. Itt lehetne párhuzamot vonni mondjuk 1kW akkumlátorban tárolt energia és annak "merülése", valamint az ebben tárolt 1kW energia és "merülése" között. Erre ez kiváló volt, Köszönjük!
lesz hőkinyerés is, 2 hét múlva ;)
Hello na nemár hogy két hetet keljen kibirnom, :) ez az egyhet a két rész közott is örökkévalosagnak tünt. :)
@@zsoltbanszki2846 ebben egyet értek...
Alig vártam hogy folytatása legyen ,most meg várhatok 2 hetet😁
együtt 80 percnél több lett volna... 3részre szedtem
Egyszer elbeszélgethetnénk egy közös projektről! :)
🙂
Gondolkodva a lakásfűtés szintjén, ha a homokakkumulátor a ház alatti pincében volna, akkor az akkumulátor hőveszteségének tekintélyes része hasznos hőként lenne elkönyvelve, lévén, hogy a lakást fűtené alulról. Az így alulról felsugárzó hő mennyisége csökkentené a fűtési rendszerből kivett hő mennyiségének a szükségletét .
Bizony ..! Egyre több jó ötlet ..! Így fog összeállni a kép egyszer csak ..!
A gondolat brilliáns, a problèma ebben az esetben , vèlemènyem szerint , a szabályozható sággal lenne🤔
Igen így működik a padló fűtés is, 2 m3 körüli betonnal, -10 fok külső hőmérsékletig 24 H hosszan tartotta a 21-22 fokot.
Szuper videó! Egyik mérnök ismerősöm pont ilyennel kísérletezik, 3mx3mx3m (27m3-es gödörben rakva vastag szigeteléssel próbálná meg átvinni a télbe a "nyarat".) Nagyon kíváncsi vagyok, hogy neked milyen adatok jönnek ki. (90nm-es ház azt hiszem azt mondta)
Hopp én is valami hasonlóban gondolkodom. Én egy hűtőkocsi felépítményre gondoltam amibe tennék vaslemezt belülre(alu 600 fok körül olvad meg) majd 30-40cm kőzetgyapot szigetelést. A felfűtést még nem tudom hogy oldom meg. Első sorban a fűtőszál lenne érdekes hogy mekkora is kellhet és a mennyisége. De ha jól sejtem valahol 5000kwh áram kellene belepumpálni mire eléri az 1500 fokot ami irdatlan nagy teljesítményt feltételez a napelemek felől. 3kwh fűtve tisztán napelemmel kb 1 év mire teljesen tele lesz a homok aksi de csak akkor ha nincs veszteség.
Remek bemutató, kíváncsian várom a következő részt. Ezután a kísérlet után szívesen megnéznék egy kísérletet a gravitációs aksikról, akár csak elméleti szinten, papíron. Te mit gondolsz arról a technológiáról?
A gravitációs aksira ez egy példa: 1000kg, 10 méteres kútba leengedve: 15-25Wattot lehet kivenni 1 órán át. Ennyit egy "béna" laptop akku is le tud adni. .... egy duzzasztó gátnál ugye ezért van eszement mennyiségű víz...
Én abban gondolkodom, hogy egy kicsivel nagyobb méret és becsövezni. Nappal melegíteni éjszaka víz bele és gőzt fejleszteni amit egy gőzgépen átvezetve generátort hajtani. Így tényleg "akkumulátor" lenne. Természetesen az a kérdés, hogy mekkora rendszer kellene ahhoz, hogy egy 24v 500Ah-as akkut helyettesítsen. Az egyszeri bekerülési ár nem számít mert utána működne. Az akkuk meg 3-4 év és kuka.
Tudod mekkora ennek az általad vázolt rendszernek a valós életben, ipari méretekben a hatásfoka? Elkeserítően kevés. Egy gőzmozdonyé annak a fele se, pedig az csak a gőzfejlesztésig megy. Szerintem barkács körülmények között a gőzmozdony hatásfokát is felezi a megálmodott rendszeres. Ezt ne vedd személyeskedésnek, én se tudnám jobbra megcsinálni. Túl sok az energiaátalakítás, mindnek 1-nél kisebb a hatásfoka és amikor ezeket sorba kapcsoljuk, az egyes részek hatásfokát összeszorozva kapjuk a teljes rendszer hatásfokát. Ettől még az ötleted tetszik.
LIFEPO4 Akunak 6000ciklus a garantált teljesítménye.. ugyebár tételezzük fel hogy minden nap az optimális maximumot ki veszed belőle ez kb 16 év és utána se egy kukába való akud marad csak szép lassan csökken a teljesítménye..
Akkor már egyszerűbb, ha fűtéshez vagy használati melegvízhez hasznosítod a hőt.
ez mind szép és jó de ez nem bizonyított csak elmélet. Egy indító akku 3 év egy munka akku 4 év egy targonca akku 6 év, ez bizonyított mert ezt már próbáltam, 20 éve van sziget üzemű rendszerem. Most akarom próbálni a lítium akkukat.@@benjaminlantos992
Gábor, nagyon jó kis project, lehetne mérés szigetelés nélkül, csak a homok a vödörbe. A K típusú szenzort nem lehet arduinohoz illeszteni? Nyilván a DS szenzor kilőve. Egy holamerara is be kell mostmár invesztálni. Én vettem, esetleg tudok javasolni az olcsóbb kategóriából.
Szia, milyen szenzor lenne jó, ami 1000 fokig is jó és könnyen illeszthető, pl. egy Arduino Uno panelhez?
MAX6675-M@@ordasigabor
kösz
@@ordasigabor A K-type mér 1000 fokig, rövid távon 1350 -ig.
Ezzel kisérleteztünk, de nem éri meg. A fafűtés -pellet- jobb és rentábilisebb... Nyáron napenergiás vilannyal hajtom a pelletprést, télen pedíg eltüzelem... pellet bármiből készíthető.
A pelletben mi a zöld?
Koszi a videot, nagyon erdekes es elgondodtato volt. Felteszem a kerdest, vajon menyivel hulne le jobban az akku ha atvezetnel rajta egy csovet ami a futeshez levo vizet tartalmazza? Mert mivel a viz sokkal hidegebb lenne es hocsereles lepne fel szerintem hamar lehutene az akkut, nem?
most pénteken kiderül, lesz erről videós tartalom. Előzetesen annyit, h valóban át lehet vezetni ezen valamit, de az nem lehet víz, mert felforrna.... szóval gyere vissza és nézd meg 18:00-tól, holnap
Szerintem a purhab összenyomta a kerámiapaplant, ezért romlott a hőszigetelő képessége. Érdekes, hogy a papla külseje (a pur és a paplan között) fel tudott melegedni majdnem 100 fokra. Ha tervezed a téma folytatását, kíváncsi lennék rá, hogy pl egy közepes szobát (4x4m) mekkora akkumulátorral lehetne fűteni,hőntartani ha csak egy napot szeretnék áthidalni.
egy szobához, egy napra 40kg homok kell. 2 hét múlva jön a következő részl
@@ordasigabor 40 kg? Hűha! Itt kezd a dolog nagyon érdekes lenni!
@@ordasigabor Ami azt jelenti hogy 40kwh kell hogy legyen felfűtve? Vagy 120kwh ha 1500 fokra melegítem. Az kb januárban azt jelenti hogy 30kwp napelem kell hozzá és a megfelelő inverter. Ez nem házi dolog.
Jó lesz ez, csak egy kicsit még javítani kell rajta. Vákum szigetelés beiktatása esetleg segíthet, a termoszoknál is ezt alkalmazzák.
infra sugárzás miatt úgy is terjed az energia.... meg macera a légritkított tér....
Talán a legjobb a vákumos szigetelés lenne. Két hordó egymásban, közte kiszívni a levegőt amennyit csak lehet. Csak egy gond lehet, az hogy a külső behorpad.
A hordó forma épp bírja a nyomást, lásd tengeralattjáró! Az alja lehet problémás.
De csövet fog beletenni, hogy vizet keringessen benne.
@@istvan3146 Akkor keress rá, hogy hordók, vagy éppen komplett vasúti tartálykocsik hogyan roppannak össze a szimpla légnyomástól, ha lecsökken bennük a belső nyomás... :) A nyomás és a hiánya egy különös állatfajta, nagyon nehéz olyan erős szerkezetet építeni, ami az óriási nyomást bírja. A tengeralattjáró pont nem egy egyszerű szerkezet.
Itt a probléma a hatalmas önkisülés illetve a kivétel. Mert ha pl egy folyadék csövet alkalmazunk akkor maga a kilépő ág is mint hőhíd elvezeti a hőt. Magát a hőszigetelést egyébként meg lehetne oldani, van pl a spéci hőszigetelő kerámia "festék" az oroszok által gyártott Bronya, ami 1mm rétegvastagságban megfelel 5 cm kőzetgyapot szigetelésének, van belőle tűzűlló verzió is, ami bírná az 500 fokot. Én egy ilyen rétegrendet tudnék elképzelni: 2 cm kerámia paplan, hőreflex fólia, 1mm papír, 2mm Bronya, egy záró réteg hőreflex fólia. Ez brutális hőszigetelést adna kis helyen. Az energiakinyerés csakis levegővel történhetne, egy rézcsőben beszállított levegő a házba keringetve viselkedhetne fűtésként, kár, hogy a rézcső maga is elvezeti a meleget. Épp ezért fontos szerintem egy ilyen akksi méretezése. Aránytalanul sok homok és hőszigetelés kell ici-pici vékony, pl nem nagyobb mint 2cm átmérőjű szintén hullára hőszigetelt energia kinyerő csövekkel bekötve. Több tonnás méretnél már lehet, hogy működik, kérdés persze, hogy a megfelelő hőkinyerés érdekében meddig kell minimum felhevíteni a homokot, hogy rendes meredekségű hőkinyerés valósulhasson meg, és ehhez lehet-e megfelelő fűtési kapacitást kapcsolni, illetve van-e zöld (napelem) áram ami ezt hajtja. A beruházás összértéke valószínűleg soha az életben nem térülne meg, egyszerűbb egy kotta egyszerű feketedobozos "sörösdoboz" fűtést kitenni a napra és abből a forró levegőt bekeringetni. És az utóbbi hatásfoka kb 90%-os, tehát ha 1000w / m2 napenergiát veszünk alapul akkor abból 900W lesz a fűtési érték, míg a napelem 20% körül van és akkor még ott van a járulékos veszteség is. Szerintem ez a homok, otthona egy nagy FAILED :) de jó játék, az tutti.
otthonra játék, de ha van összefogás akkor íme működik: polarnightenergy.fi/sand-battery
Nagyszüleink a kemence épitésekor üvegtörmelék alapot használtak a homok helyett. Sokkal jobb lenne az eredmény szerintem darált üveggel. Jobban tartaná meg a hőt.
Azt a kis hőmérő készüléket hol lehet venni? Kína? :)
aliexpress.com nevetségesen olcsó
@@ordasigaborÉs ezek pontosabbak, mint a multiméterekhez adott hasonló kinézetű hőmérők? (thermometer k type-re érdemes keresni)
valamivel jobb, mint a multiméter pontossága
Láthatod, hogy minél nagyobb a hőkülönbség, annál nagyobb a veszteség. A víz hőkapacitása 4,3-szor nagyobb, vagyis ugyanott van lierenként 100 fokon, mint a homok 500-on. Csak keringetni is lehet. Napelemmel fűteni pedig veszteséges, mert több hő sugárzódik azonos felületre, mint amennyi áramot termel egy napelem. Javaslom nézz szét valami akvapóniás oldalon, ahol úgy terveznek épületeket, hogy figyelembe veszik a nyári és téli napállást, és úgy szabályozva melegíti a nap a vizeshordókat. De visszatérve, összességében bár a hőkapacitást egyenlővé lehet tenni a plusz hővel, ismétlem, ez még nem több ennyi foknál, de a nagyobb hőkülönbség gyorsabban egyenlítődik ki, ami azt jelenti, hogy a víz sokkal jobb, mert abba már 100 fokon is belefér annyi hőenergia, mint a homokba 500 fokon. És akkor ha elkezded azt a függvényt felrajzolni, a 100% feltöltésen 100 fok, és még csak onnan kezdi el a hűlést. Vagyis sokkal később merül le. Egy dolog van ami a homokot késleltetheti, az a szemcsék közti szigetelő levegő. A víz lehet, hogy az edény falán jobban leadja a hőt, mert kering, és 1,5x jobban vezeti a hőt. De a hőcserélőnek is hatékonyabban adja át elvileg. Gyakorlatilag fent melegebb a víz. De amúgy vízzel szoktak ilyen hőcserélős hőtárolókat is csinálni, de mondom úgy is csinálnak, hogy nem is szigetelik le, nem is keringetik, csak van.
Mégis homokkal építették meg dollár milliókból: polarnightenergy.fi/sand-battery
@@ordasigabor Ez semmit nem befolyásol azokon amiket írtam. Debrecenben eurómilliárdokból építik a jóságot, tehát az sokkal jobb...
Tisztelt Uram, nagy tisztelője vagyok. Egy dolgot nem értek. Miért függőlegesem helyezte el a fűtőszálat. Köszönöm megtisztelő türelmét Tisztelettel Pellus István.
így fért be az edénybe a betét
@@ordasigabor Tisztelt uram, egy méretes luk az oldalába,. mindent megoldott volna.
Szia csinálsz videót az analóg antennarol hogy mostani szemmel hogyan működik lehet e rajta még fogni adast illetve hogy miért szűnt meg nagyon érdekelne megmondom őszintén amióta digitális adás van azóta nem nézek tévét mert nagyon nyálas és szánalmas ami most megy benne. vissza sirom az analóg időszakot 😢😢😢😢 Előre is köszönöm Üdv Bálint
szia, elgondolkodom a témán, miként lenne ez jó téma. Nálunk sincs már analóg.... sajnos
Szervusz! Lehet buta kérdés, de egy ilyen homok akkumulátor mennyire lehet alternatívája egy napelemes akkupaknak? Elméletileg a hőenergiával fejlesztett gőzzel meg lehetne hajtani egy generátort, amivel vissza lehetne alakítani elektromossággá az így tárolt energiát. Biztos nagyok a veszteségek, viszont nagyon vonzó, hogy a hagyományos akkumulátorokhoz képest ez egy nagyon olcsó megoldás. Nyilván a veszteségek miatt nagyobbra kellene méretezni a napelem rendszert. Van arra esély, hogy ez így működik, illetve hogy megéri?
az áram túl olcsó a beruházáshoz képest. Minden megvalósítható, 40éves megtérülés szerintem senkit nem vonz...
Gőz és turbina helyett a hőt közvetlenül egy stirling motor-generátor kombóval átalakítani sokkal hatékonyabb. Generátorból ne forgót képzelj el, lehet építeni kiegyenesített változatot is. A NASA is közzétett pár éve egy ilyen tervet, egy stirling motorral egybeépített kiegyenesített elektromos generátorról, hogy bárki építhessen ilyet, vagy inspirálódjon belőle. Hőt átalakítani jelenleg leghatékonyabban talán ezzel a módszerrel tudsz házi körülmények közt.
Durva számítás. Próbáld meg megtízszerezni a hőszigetelést. Vagy 10-szer olyan vastag szigetelés ebből az anyagból (mennyibe kerülne?), vagy valami sokkal jobb szigetelőképességű anyagból (mi lehetne ez?) ugyanolyan vastag. És akkor is kihűl 10 nap alatt. Véleményem szerint a probléma a nagy hőm. különbség, ami a szigetelésnek nagyon "árt". Tehát sokkal nagyobb hőkapacitású anyag kellene. Szóval sztem soha nem lesz kifizetődő egy ilyen.
Néha nem a pénz miatt valósítanak meg dolgokat. Gondolom nekik a környezet is fontos: polarnightenergy.fi/sand-battery 2 hét múlva jön a "homok akku újratöltve" videós tartalom. Ott majd láthatod az energia kivételt is.
@@ordasigabor Ha egy projekt _nagyon_ nem éri meg pénzügyileg, akkor a környezetterhelése nagy. Szóval a ezzel éppen hogy károsítod a környezetet.
El is erkeztunk ahhoz, hogy a “megujulok” miert nem fogjak megmenteni az emberiseget. Persze kiveve ha a fogyasztasunkat hozza tudjuk igazitani a rendelkezesre allasukhoz ;)
@@larpad1 Az nem tiszta, hogy ebből miért következik, hogy semelyik megújuló nem válik be. Arról beszélünk, hogy hő formájában nem lehet hatékonyan energiát tárolni.
@@ordasigabor Erről hallottam én is. Ezt a linket betehetnéd a kezdő szövegbe is.
Csak a fűtésről beszélve: Kb 15000 kWh hőigény = 50000 MJ hőigény homok hőkapacitás 0,800 kJ/kg/K Becslés: 66%-os kivétel mellett, deltaT = 400 K a szükséges homokmennyiség 50000000 kJ / (0,8 kJ/kg/K) / 400 K / (2/3) = 234 000 kg köbméterben 167 m3 homok Egy falusi háznál, ha van 50 m2 terület erre, oda 7m mélyre telepítve beférne hőszigeteléssel együtt egy ilyen homokhalmaz. Ugyanarra a területre meg még néhány a háztetőre szerelt napelem a szükséges áramot is megtermeli. Városokban közösségileg lehet megoldani, ott a méretek miatt a hőveszteség kisebb is lehetne. Nem értem, miért mondja Ordasi Gábor, hogy nem igazán jó ötlet. Nagyon nagy földmunka, de ha a csövezést és a hőszigetelést jól csinálják, 100 évig is működhet. Amúgy viszont köszönöm a figyelemfelhívó kísérleteket!
nem lenne ez drágább mint a falusi ház ;)
Maga bolygót nem lehet homok akkunak használni? :D
szahara
De. 4.5 milliárd éve lett feltöltve 6000 C-ra és azóta még mindig meleg. 🙂
Masszív nukleáris folyamatok mennek alattunk és nem mellesleg a gravitáció és gyűri-nyúzza a Föld magját. 4 Milliárd év múlva pedig a Nap felfúvódása miatt piszkosul meleg lesz :)
Szerintem nem lehetetlen egy nagy akut építeni. Ásni kell egy nagy gödröt ki betonozni korbe szigetelni és nem is foglal akkor helyet.
Gondoltam enis de a homok medence aljat hogy lehetne szigetelni rendesen ?
@@zsoltbanszki2846 mondjuk az aljába egy vas szerkezet ami elválasztja a kőzetgyapotot a homoktól és a lemez viszi a terhet, hogy ne nyomódjon szét a szigetelésünk.
@@benjaminlantos992 jo erosnek kell lenni nagy ho es sok homok
A Polar Night Energy prototipusa 60 köbméteres tartály 100 tonna homokkal, az ára 200 000 dollár, egy erőmű területén építették ahol a tárolt hőt távfűtőrendszerben használják fel, a hőenergia visszaalakítása árammá nem gazdaságos. Sorozatban gyártva olcsóbb lehet felépiteni és az élettartama hosszabb a jelenlegi akkuknál.
@@filippomontuoso6058 szerintem ha már a fűtés megoldódik akkor boldog az ember! Nyár végén 1 hónapig csak fűtöd az akut napelemmel aztán minden nap amennyit tud rá segít, de ugye csak van 2 hónap amikor nem nagyon lehet számítani a napenergiára.. itt jönne pl ez a homok aku. De sztem a sóba nagyobb hőt lehet tárolni.
hőtárolos villanykályha,már kész van és a régebbi darabok 5000ft-ért kapható,napelemmel hajtva....több hónapig tárolni a hőt nem fog menni.
A homok vagy a víz jobb a hő tárolásra, egyenlő térfogatra számolva? Van egy őrült projektem, légyszíves szólj hozzá hogyan látod a sikerességét. Leások a ház alá, csinálok egy óriási pincét, több mint 200 m3 térfogatúra. Részben már megvan az eredeti pince, még mélyítem. Hőszigetelem, betonozom, szurkozom , aztán feltöltöm vízzel a patakból, szűrve természetesen. Nyáron napos időben majd felnyomom a tetőre a napkollektorba és vissza a pincébe. Télen meg nyomom a lakásba a fűtés renszerbe. Mit szólsz? Feltéve hogy a pince és a lakás egyenlő alapteruletű, milyen mély kell legyen a vízhőtároló pince?
kzhead.info/sun/oayIZc18bGmXZ3A/bejne.html&lc=UgwiaX-DxzVixeSJM4Z4AaABAg Amúgy egyszerű. Rákeresel a hőkapacitásra, vagy fajhőre. Az megadja, hogy egy kg víz, vagy homokhoz hány kJ kell, hogy 1 fokkal emelkedjen a hőmérséklete. Meg megnézheted a sűrűségüket is, amiből megtudod, hogy 1 m3 hány kiló. A víz azonos térfogaton, azonos hőmérsékleten 4,3-szor többet tárol a homoknál. De a homok nem áztatja a házat, és nem szakad be. De minek homok, ha van föld ami kb. ugyanolyan fajhőileg is? Nade, nyáron meleg van, és hűteni kell, annak lenne értelme, ha a házat hűtenéd vele, DE SZIGORÚAN ÚGY, HOGY NEM ENGEDED VISSZA A MELEG VIZET A PATAKBA! De akkor vegyük alapul az elképzelésedet, egyszer feltöltöd, és aztán zárt rendszer. Legyen 1l a pince, és akarj 50 fok különbséget létrehozni, a mondjuk 7 fokos földhöz képest! 4,2kJ kell, hogy 1 fokkal emelkedjen a hőmérséklete. 50*4,2=210kJ A tetőn legyen 1kJ/m2 másodpercenként! Ez azt jelenti, hogy nyár közepén, 1m2-es kollektorral, 210 mp-ig tart 1l víz hőmérsékletét 50 fokkal emelni. 1m3 az 1000l, tehát 210000mp, vagyis 58,3 óra. De ez is nyár közepén, napsütéses időben mikor pont merőlegesen süti. És ugye ez csak az elmélet, gyakorlatilag mindentől fögg, a környezeti hőmérséklettől, és a szigeteléstől. Ez egy olyan csúcsérték, ami nem létező körülmények közt lenne. Minél nagyobb a hőkülönbség, annál gyorsabban hűl, ha úgy tetszik merül, nyilván minél nagyobb felületen adja le a hőt, annál gyorsabban hűl. De a lényeg, hogy elég naív gondolat azt gondolni, hogy télig nem hűl le. Minden nap ez történik, nappal a nap felmelegít minden, éjszaka meg lehűl. De ebből már tudsz számolgatni, hogy mennyi napkollektorral, hány liter vizet, hány fokra tudsz melegíteni, mennyi idő alatt. Amint látod, 1m3 víz hőmérsékletét 4,2MJ emeli 1 fokkal, és 210MJ 50-el, az 58,3kWh. Legyünk nagyvonalúak, és süssön a nap 7 órán keresztül, akkor 8,3kW kell 7 órán keresztül, ami elvileg 8,3m2 kollektor. Így egy nap alatt 1m3 víz hőmérsékletét 8,3m2 kollektor megemelné majdnem 50 fokkal. Most akkor tegyük fel, te 100m3-t akarsz... Na az, ha közben nem hűlne semmit, 100 nap alatt lenne meg, és akkor lenne 21GJ. De hűl. Ha olyan jól lehetne szigetelni, nem menne ki a meleg a házból se mindegy lenne mivel fűtenénk. A testhőnkkel is felfűthetnénk. Sőt jobban hűti mint a levegő a falat. Mert a levegő rosszabb hővezető mint a vizes föld, és a föld hőmérséklete sokkal kevésbé változik, és ez azt jelenti, hogy amikor ki lehetne menni, mert jobb idő van kint, mint bent fűtés nélkül, a földben akkor is hideg van. És az üregek a földben víz nélkül is veszélyesek, hátmég vízzel...
@@gyulamolnar8971 Én nagyon remélem hogy a vízzel teli pince nem lesz veszélyesebb mint az üres pince. Úgy lesz tervezve hogy földrengés esetén se pottyanjunk bele a hálószobából. Köszi a tippeket, a watt-joule-m2-m3-veszteség dolgokat jó lenne megtanulni mielőtt nekifogok. Vesztesége remélem nem lesz ha jól szigetelek. És azt is remélem hogy nem csak nyáron tudom nyomni a napkollektorba hanem késő őszig is amíg nincs fagy. Talán télen is.
@@HerbertPetra Azt nem tudod megtanulni. Ilyenekre nincsenek képletek, esetleg bonyolult integrálok. Bár a földben kisebb a hőingás, ezért kevésbé változik az időtől. Hát akkor mit lehet itt nézni? A felületet, és a hővezetést. 1l-es kocka 0,06m2. 1J az 1W. Jelenlegi szabvány szerint a plafonokat úgy szigetelik, hogy 0,17 Wm2K legyen a hővezetése. Ha ezen is ilyen szigetelés lenne, akkor 0,06*0,17*50=0,51W veszteség másodpercenként. És ez nagyjából a hőmérséklettel egyenesen arányos, 25 fokos különbségnél 0,255W, 10-nél 0,102. Abból indultunk ki, hogy 50 fok hőkülönbség van, az 210kJ. Az 58,3W egy órán keresztül. Vagyis, ha végig 0,51W lenne a veszteség, akkor a 0,51W egy órán keresztül, az 1836W. Vagyis elvileg kb. 3x gyorsabban hűl 50 fok hőkülönbségnél, és ha így menne végig, kb. 23 perc alatt kiegyenlítődne, tovább tart, mert minél kisebb a hőkülönbség, annál kevésbé vezet a szigetelő. Nem tudom, hogy kell ezt a görbét kiszámolni, hogy mennyi idő kell bizonyos szint eléréséhez. De tegyük hozzá, hogy az 5 fokos vízzel nem sokra mész, úgyhogy hiába tart sokáig míg 6 fokról 5-ra hűl. Lehetne gondolni esetleg, hogy ha már 10 fokos, azon kevesebbet kell melegíteni, de ennek csak akkor lenne értelme, ha legalább annyira visszahűl, mire visszaér a vízbe, mint előtte volt. Különben a pince vizet fűtitek a ház helyett.
@@gyulamolnar8971 Matekből jobb voltam, 1 literes kocka 0,001 m3 felülete 0.06 m2, 1m-es kocka 1 m3 felülete 6 m2, nem 60 m2 mint ha külön számolnánk az 1000 litert és 10m-es kocka 1000m3 felülete csak 600 m2 szóval a veszteség csökken nagyob térfogatoknál akár 100-szorosan. Mondhatjuk úgy is hogy egy óriási tömeg víz csak nagyon kis felületen hűl
@@HerbertPetra Áruld már el, hogy szerinted miben javítottál ki, mert én nem látom.
Én azt vártam, ha már árammal fűtöd, akkor áramot veszel ki belőle... (Peltier elem?) mondjuk azért, hogy este amikor már nem süt a nap, és hazamegyek az elektromos autómmal fel tudjam tölteni... Ja, manapság sok e autós a céges áramot, (hivatali áramot) szopja; ergo semmi szükség erre... Hát így jártam, se napelemem, se e autóm, se gondom ezzel :D
Akkor te igazán boldog ember vagy!
Homok helyett a só nem lenne alkalmasabb erre?
só is jó, csak a fémekkel összeveszik
És drágább mint a homok....
A víznek van magasan a legnagyobb fajhője, csak nem lehet 100 fok fölé melegíteni. Talán 80-90 fok megoldható. Hőszigetelés szempontjából is előnyösebb, ha alacsonyabb a hőmérséklet, és a hő kivétel is előnyösebb folyadék esetében. Hogy őszinte legyek, én meg sem próbálnám más anyaggal mint a víz.
ha méret nem számít jó a víz is @@DrGyarmatiCsaba
Egy kivetítős tv fresnel síklencséjével ingyen, nagyobb tömeggel, nem csak homokkal. Ilyen kicsiben torz eredményeket kapsz.
Szerintem a homok nem optimális, mert a kivételnél a hővezetési tényezője nem teszi hatékonnyá. Talán ólom vagy horgany.. Az alu nem jó mert olvadt állapotban oldja a vasat.
környezetvédők h szeretnék az ólom/horgany dolgot....
Hat ez max a homokosoknak jo ki az isten fut mar egyaltalan telen is, megy a klimam napkozbe vazzeh es poloban turazok novemberbe mer nem birom a meleget
Vákuum kamrával leszigetelni plusz olajos hőcserélővel igencsak meg lehetne növelni vele a hatásfokot. Persze ez már kevésbé home made megoldás, de azért megérne egy próbát.