Az Uránusz bolygó | #61 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL

2021 ж. 24 Қар.
126 354 Рет қаралды

Az Uránusz a Naptól számított hetedik bolygó, egy fagyos gázóriás, ami körülbelül négyszer szélesebb a Földnél.
Ez az első bolygó, aminél napra pontosan tudjuk, hogy mikor fedezték fel, és ezáltal a felfedezésének történetét is ismerjük.
De hogy végül miért nem az eredetileg javasolt ‘György csillaga’ nevet kapta, vagy, hogy mi okozza a bolygó különös forgását, azt nem sokan tudják! Merüljünk hát el a Naprendszer egy kevésbé ismert planétájának történetébe!
Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul

Пікірлер
  • Sokkal nagyobb csoda lenne az, ha kiderülne, hogy egyedül vagyunk, mint az hogy nem vagyunk egyedül.

    @zeez7346@zeez73462 жыл бұрын
    • Ha belegondolunk: valakinek elősnek kell vagy kellett lennie.....

      @AtiAtosz@AtiAtosz2 жыл бұрын
    • A Föld kialakulása után párszáz millió évvel már létrejött az élet a bolygónkon. Az univerzum több, mint 13 milliárd évét tekintve, nem valószínű, hogy mi vagyunk az elsők.

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
  • Jó nagy tockost kapott a bolygó. Rögtön tengely ferdülése is lett.

    @ohayomc1294@ohayomc12942 жыл бұрын
  • Jólesik ilyen távoli, hűs bolygókat látni ebben a hőségben. A Neptunusz pedig még szebb, mert hidegebb és kékebb.

    @petertamaskiss6990@petertamaskiss6990 Жыл бұрын
  • Brutális... komolyabb anyag mintha bármelyik ismeretterjesztő csatornát nézném/hallgatnám! Sok az új infó is és nagyon erdekfeszítő a stílus ahogy magyarázod. Láttam már előadásodat is és rettentően összeszedett vagy. Köszönöm mindenki nevében is, hogy létezel nekünk 😀😀❤ További sok sikert és soha ne hagyd abba...

    @denielelekes6912@denielelekes69122 жыл бұрын
    • Nagyon sok pontatlanság van benne !

      @janostakler7914@janostakler7914 Жыл бұрын
    • @@janostakler7914 még ha így is van, ez semmit nem von le az érdemeiből. Ezek a videók nem csillagászoknak készülnek. Érdekes, látványos, nagyon jó narrációval. Jómagam és kisfiam is imádjuk a csatornát, neki köszönhető hogy megszerettük a csillagászatot, és esténként órákon át az eget fürkésszük. Fiatalos, könnyed, durva fizikától mentes, laikusok számára is érthető előadása magával ragadó. Ha vannak is pontatlanságok, nekünk, lelkes amatőröknek nem számítanak. :)

      @viktorschandl4476@viktorschandl4476 Жыл бұрын
    • János! Kérlek, részletezd a pontatlanságokat, hogy javíthassam őket! Köszi

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul Жыл бұрын
  • Csak egy kis poén... 🙂 Részlet a Futurama c. sorozat 1. évad, 8. részéből Fry: De remélem az Uránuszt nem kell megszagolnom. Prof. Farnsworth: Sajnálom, Fry, de a csillagászok 2606-ban átkeresztelték az Uránuszt, hogy egyszer s mindenkorra véget vessenek ennek az ostoba tréfának. Fry: Ó... És most mi a neve? Pr. Fw. : Erektum. Tetszik a munkásságod, és érdekessek a videóid. A látni való tartalomtól amit és ahogy magyarázol mind nagyon minőségi! További jó munkát, Sok sikert, és még több feliratkozót! 🛰️🚀🪐

    @Gerso815@Gerso8152 жыл бұрын
  • Köszönöm! Ez a bolygó mindég nagyon érdekelt!

    @jozefnovak7750@jozefnovak77509 ай бұрын
  • Két lehetőség létezik: vagy egyedül vagyunk az Univerzumban, vagy nem. Mindkettő egyformán félelmetes. Arthur C. Clarke

    @smok3_@smok3_2 жыл бұрын
    • Sztem kizárt, h egyedül vagyunk. Amiből van 1, abból 2-3-4 is.

      @_Betty.Ford_@_Betty.Ford_2 жыл бұрын
  • Bárcsak ilyen tanáraim lettek volna anno😌 èn elég béna voltam fizikából, kèmiából és matekból (2-es😩), de Te annyira érthetően és jól magyarázod el a dolgokat, h lebilincsel. Ez az aláfestő zene amúgy függőséget okoz; alig várom az estéket, h amikor már minden sötét és csendes, elmerüljek vmelyik videódban. Köszönöm, h van ez a csatorna❤️

    @_Betty.Ford_@_Betty.Ford_2 жыл бұрын
  • Úgy érzem, William, és John Herschel elismerése mellett, legalább egy mondatott kaphatott volna William húga, Caroline Herschell is. Bár a hölgy élete és munkássága egy egész epizódot is megérne. Nem is akarok spoilerezni, hátha van ilyen szándéka az alkotóknak.

    @laszlokatai1955@laszlokatai19552 жыл бұрын
    • Egy mondatot megerdemelt volna az egyetlen fia is, John Herschel is. Bar o nem futott be nagy karriert, es massal is probalkozott pl. botanika. Azt irtak rola hogy "tudta, hogy a vilag nagy dolgokat var el tole, es ennek nem tudott megfelelni,"

      @norbertbeyer8348@norbertbeyer8348 Жыл бұрын
  • Biztos vagyok benne, hogy nem vagyunk egyedül. A videó szokásosan jó lett, várom már a Neptunuszról szóló videót!

    @anonymus9570@anonymus95702 жыл бұрын
    • Plútó már volt. És szerintem nem lesz arról rész mint bolygó, mert hogy az nem bolygó.

      @tamaspop7514@tamaspop75142 жыл бұрын
    • @@tamaspop7514 Igaz, javítom. Persze tudom, hogy a Plútó nem bolygó, de gondoltam beletartozhatna ebbe a minisorozatba.

      @anonymus9570@anonymus95702 жыл бұрын
  • Állatjó! lett a videó. Megszokott minőségben. ( Igen van kint élet. Én Douglas Adams -nek és Lovecraft úrnak hiszek. )Uránusz és a Plútó egyértelműen a legtitokzatosabb és legrémisztőbb bolygók. De a kedvenc égitestem akkor is a Titán marad. :D Adja ég hogy Musk tényleg megőrül és elkezd sorozatgyártásban rakétákat és űrállomást gyártani.

    @nkulrow3492@nkulrow34922 жыл бұрын
  • Uhh ez nagyon jól sikerült köszönjük :) A kérdésedre a válasz az én részemről az, hogy nem nevagyunk egyedül! Vagy inkább nem voltunk! Sajnos a mostani helyzetet figyelembe véve, hogy merre halad az emberiség évtizedek óta az a vélemeényem, hogy saját civilizációnk bukása mi vagyunk! Talán az a kevés túlélő előről kezdve jobban fel tud építeni majd egy újabb Civilizációt!

    @LoreleyDKryn@LoreleyDKryn2 жыл бұрын
  • Az angol viccen én nagyot nevettem, szerintem vicces :D Igaz, szerintem a "Nefogazz!" és a "Burzsoá nyugdíjasok" dalszövegeik is marhára viccesek, na meg a "Büdösök". :)) Több mint valószínű, hogy létezik élet még az univerzumban, az sem kizárt, hogy az értelmes is, bár először definiálni kellene az "értelem" szót. Nem feltétlenül kell egy civilizált, értelmes fajnak írni, vagy repülőgépeket gyártani, mert lehet, hogy nekik nincs rá szükségük, vagy nincs kezük, amivel a tollat megfoghatnák. Szerintem itt a földön is van még értelmes élet, csak jobban kell koncentrálni a bálnákra és a delfinekre. Arról meg, hogy az ember írtja őket, nem tehetnek, az ember saját magát is írtja... tudatosan.

    @szektolo3195@szektolo31952 жыл бұрын
  • 12:00 .... "Azt gondolom, az emberiség egyre inkább rádöbben, mennyire fontos, hogy megismerjük Naprendszerünket és az egész Univerzumot..." Igen, nagyon egyetértek! Kifejezetten érdekes, mennyire nem "sztenderdizáltak" bolygóink, és a Naprendszer holdjai, ha egymáshoz vetjük őket, mennyire sok különbséget fedezünk fel bennük, ugyanakkor mégis megfelelnek az alapvető és a nem alapvető törvényszerűségeknek is! Nagyon érdekesnek találom, hogy az Uránusz elfeküdve kering a Nap körül, és e miatt időnként teljesen a Nap felé fordul az északi pólusa (szegény jegesmedvék, már ott is teljesen hőgutát kapnak 😉😅!), de az adásban elhangzott számtalan más aspektus is nagyon érdekes volt, s döbbenet, hogy az egyes elemek, molekulák, gázok mennyire más tulajdonságokat tudnak felvenni, ha megfelelően nagy nyomás és/vagy alacsony illetve magas hőmérsékletnek tesszük ki őket. Amúgy a Neptunusz és az Uránusz szintén két kedvenc bolygóm a szép kék színük meg talán a távoli misztériumuk miatt.

    @balint_szoke@balint_szoke4 ай бұрын
  • Vártam már ezt a részt! Nagyon köszönöm, köszönjük!

    @tamaspop7514@tamaspop75142 жыл бұрын
  • Uránusz és a Neptunusz a kedvenceim a Jupiter után! Csodás videó, köszönjük! 😍

    @Elameey@Elameey2 жыл бұрын
  • Örülök, hogy kis hazánkban is van egy űrkutatással foglalkozó csatorna, ami feltárja az érdeklődők előtt a világegyetem rejtelmeit!

    @balintrezner1928@balintrezner19282 жыл бұрын
  • Nem vagyunk egyedül, de ezt felfoghatjuk úgy is hogy egyedül vagyunk. Egy jó darabig biztosan. :) Lehet, hogy az Univerzum születését meghaladó véletlenszerű, tudományos áttörés ezt megváltoztatja, de addig egyedül vagyunk...

    @NR-HUN@NR-HUN2 жыл бұрын
  • Hálásan köszönöm! Hihetetlen vagy!😍 informatív, naprakész, igényes! Kell ennél több?😃

    @adamtorok6048@adamtorok60482 жыл бұрын
    • Igen, lehetne a rokonom😂😂

      @dominikbugyik7247@dominikbugyik72472 жыл бұрын
  • Eszméletlen jók a videóid. Köszönjük szépen.

    @KovacsJ.@KovacsJ.2 жыл бұрын
  • Olyan jó erre hazaérni. :) Köszi!

    @zoltantoth5140@zoltantoth51402 жыл бұрын
  • 😳😳😳😳😳Szia! Nekem is eszembe jutott 😳😳😳😳😳😳A megszokott minőség! Köszönöm ismét!

    @KopaszPapa@KopaszPapa2 жыл бұрын
  • "Egyedül vagyunk?". Tetszik a kérdés, így feltéve. Mások a "van-e élet a Földön kívül" c. kérdéssel szokták elintézni. A kettő között óriási a különbség! A "van-e" az a létezis időbeni párhuzamosságára utal, ami a kozmikus léptékekben gondolkodva rettenetes badarság. Már az evolúciós ablak is borzasztó szűk ezen belül a fejlett civilizáció észlelési időablak olyan kicsi, hogy gyakorlatilag értelmetlen róla beszélni. Földön kívüli élet kialakulása, valaha vagy jövőbeni léte, ennek kérdése, illetve a megismerhetőségének feltétele és ennek vizsgálata két teljesen külön téma. És amíg ez így van, addig az "egyedül vagyunk?" kérdés szép és tisztán hitbéli, amire a választ mindenkinek magának kell elhelyeznie a saját világképében. A másik probléma az, hogy ahogy a lélekvándorlás tanának egy gyenge pontja a népszaporulat, úgy a földön kívüli élet kutatásának gyenge pontja, hogy nem tudjuk, hogy mi az hogy élet. Csak rávágunk valamit, vagy leírjuk a Wikipeadián, de valójában, ép ésszel felfogni, főleg tudományosan alátámasztani nem tudjuk. Nem tudjuk azt, hogy az a szerveződés, ami szerves molekulákból indulva aminosavakon át a fehérjékig az általunk ismert életet felépíti, az meddig szerves kémia és honnantól élet. Ráadásul amit ismerünk az is nagyon bonyolult, szóval mi itt mindig csillagászati valószínűségeken gondolkodva tesszük fel magunknak a kérdést, de a biológusok és genetikusok erre az egészre teljesen más valószínűségeket alkalmaznak. Pl. a DNS lánc az egy (matematikailag) annyira bonyolult dolog, hogy a hozzáértők is azt vallják, hogy ilyesmi aligha alakul ki véletlenül. És ha mégis és véletlenül, akkor legfeljebb csak egyszer. (És a harmadik probléma, hogy csak víz-szén-szilicium alapú életben gondolkodunk, holott a szerveződés logikája elvileg más molekula kötési rendszerekben is felépíthető lenne. Csak ugye a mozifantáziának nem kedves egy olyan földön kívüli lény képe, amelyik az embernél mondjuk milliószor kisebb és a földi körülmények között három tizedmásodperc alatt bomlik el. És mi ezt akarjuk észlelni...)

    @fehercapa3804@fehercapa38042 жыл бұрын
  • Nagyon jó minőségű videó volt.

    @petertanczos3287@petertanczos32872 жыл бұрын
  • Üdv köszi a videot, az jutott eszembe ,hogy nem lehet e meghatározni a Phaeton bolygó keringését(a mostani kuiper öv aszteroidái) és pusztulásának ideét és ezt összekötni az Uránus tengely elfordulásával mert az a gyanum ,hogy lehet köztük kapcsolat. Teoria :a beérkező bolygó cunderral megfejeli az Uránust és lepattanva telibe találja a Phaetont és ez olyan "jól" sikerült ,hogy kilökődött egy nagyobb aszteróida és kicsivel késöbb már nincsennek is dinók. Üdv Ween.

    @Ennwira@Ennwira7 ай бұрын
  • Egyik kedvenc bolygóm. Rejtélyes és csodálatos. ;; ❤ Nagyon köszönöm a videót, imádom. ❤ (Nemrégen egy friss ismeretterjesztőben azt láttam, hogy az Uránusz forgási tengelye azért különös, mert a Neptunusz mágneses ereje olyan magas és annyira erős, hogy igazából az befolyásolhatja. Nem tudom, melyik lehet igazabb, de igazából talán nem is lényeges. Nagyon sok teóriát látni erről, de sajnos 100%-osan bizonyítani nem lehet. Viszont épp ezért ennyire különleges. ❤)

    @enikomeszar8145@enikomeszar8145 Жыл бұрын
  • igen, egyedül! megmondták a hangok is!

    @tivadarodonvikkala8971@tivadarodonvikkala89712 жыл бұрын
  • Emberekként egyedül, az hogy milyen életformák lehetnek jelen arról számtalan videó van a neten

    @sanci1218@sanci12182 жыл бұрын
  • Remélem ez után a nagy kedvencem a Neptunusz jön :)

    @Asti89@Asti892 жыл бұрын
  • Ismét szuper videó lett! 👏 Szerintem tuti egyedül vagyunk!

    @Vid.186@Vid.1862 жыл бұрын
  • Nagyon jó lett🥰🥰🥰

    @Szili-vok@Szili-vok Жыл бұрын
  • Végre újra itt.

    @martonimre-kedves7038@martonimre-kedves70382 жыл бұрын
  • Akkora számokkal rendelkezik a világűr ha a legesélytelenebb arányokkal számolunk is több eredmény jön ki, mint hogy valaki őszínte bizonyossággal ki merje mondani egyedül vagyunk! Én azt mondom, nem az a valódi kérdés hogy csak mi vagyunk e, ha nem az ha mi vagyunk csak vagy mások is vannak és ezt a tényt képesek vagyunk e elfogadni? Mert se nem jó se nem megnyugtató az a gondolat ha valóban csak mi létezünk! De ez vissza is igaz ha mások is vannak! :D

    @odanneloconnor6814@odanneloconnor68142 жыл бұрын
  • Hali! Én úgy tudom, hogy több kisebb sorozatot kapott, nem egy nagyot, amitől az oldalára feküdt. Minden esetre a többi információ érdekes, és tetszenek a videóid! :)

    @tantemagarnik5913@tantemagarnik59132 жыл бұрын
    • Szimulációk igazolták, hogy eldőlhetett egy nagy, vagy két közepes becsapódástól is. A sok kicsi nem túl valószínű, még akkor sem, ha fizikailag lehetséges.

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
    • @@urkutatasmagyarul értem, köszönöm! 🙂

      @tantemagarnik5913@tantemagarnik59132 жыл бұрын
  • Sziamárk vagyok szeterm a videojidot és nagyon nagyon szeretem az ürt

    @bothmaria290@bothmaria290Ай бұрын
  • Mi egyszer láttunk apámmal az Uránuszt távcsőben amikor Vénusz-Uránusz együttállás volt bár szegény teleszkóp alig akarta befogni 😃

    @dominikbugyik7247@dominikbugyik72472 жыл бұрын
  • Szia! nagyon megnéznék 1 videót tőled a Trappist-1e és kepler-452b-ről és a többi Földhöz hasonló bolygókról ! Nagyon jók a videóid,csak így tovább! :)

    @d.bence9867@d.bence98672 жыл бұрын
    • Tervben vannak ;)

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
  • Üdv! Nagyon tetszett a videó. Azt szeretném kérdezni, hogy a Neptunuszról mikorra várható videó?

    @MadRol@MadRol2 жыл бұрын
    • Nem sokára

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
  • Nem vagyunk egyedül. Túl nagy az univerzum. Egyszerűen csak nem találkoztunk még mással. És a távolságokat elnézve nem is csodálom.

    @pocak@pocak2 жыл бұрын
  • Arról lesz videó, hogy mi számít élőlénynek, és hogy jön létre?

    @dani-if5wo@dani-if5wo2 жыл бұрын
  • Szia! Sajna kissé rövid lett a többihez képest. Meg lehetett volna említeni a kapcsolatot Neptunusszal (helycsere). Bár nem tudom a terveid a következő planétával. De jó amúgy

    @sandorcsordas4202@sandorcsordas42022 жыл бұрын
  • Szia! Remek videó, a tőled megszokott minőséggel. Csak így tovább, várjuk a következőket. Egy annyit megjegyeznék, ha megengeded, hogy szerintem hanyagold ezt a mesterkélt, már-már sértődött hangnemű intellektuális szarkazmus az Uránuszos viccnél, mert csak elvesz a videóból :) Igen, tudom, hogy ez az út szélén szotyizók vicce, akik egy nagyon találó "He he, ur anus"-al nyugtázzák, de ha erre kitérsz a videóban, az úgy jön le, hogy bizonygatnád, hogy te felettük állsz, amire neked nincs szükséged, a videód önmagukban bizonyíték erre. Talán jobb lenne ilyenkor meg sem említeni, ha nem szereted, mert így most még többen ismerték meg. Természetesen ez csak az én személyes véleményem, ezután is várom a videóidat! Szép napot! :)

    @tamasvarga9038@tamasvarga90382 жыл бұрын
  • Tuti hogy nem vagyunk egyedül....👣

    @tothgyula1955@tothgyula19552 жыл бұрын
  • 7:47 csak jó tanácsként. Az ilyen villódzó képeket szerintem ne rakj a videóidba mert epilepsziások is nézhetik a videót.

    @pethyfreighter@pethyfreighter2 жыл бұрын
  • Az Extrem Digital uzleteben meg sose lattam tavcsovet! :-)

    @norbertbeyer8348@norbertbeyer8348 Жыл бұрын
  • Szerintem a Naprendszerben civilizációként egyedül vagyunk, életként viszont nem (Vénusz felső légköre, Marsi talaj, Enceladus, Ganümédesz, Európa, Triton, Titán - - - - - > valamelyik feltételezés ezek közül szerintem be fog jönni). A galaxisban pedig szerintem biztosan vannak földönkívüli civilizációk.

    @falusiistvan3744@falusiistvan37442 жыл бұрын
  • Én kizártnak tartom, hogy egyedül legyünk. Túl nagy az univerzum, túl sok permutáció lehetséges.

    @xTheTrickster@xTheTrickster2 жыл бұрын
  • Ezeket a nagyon király animációkat elárulod hogyan csinálod?

    @matebartal@matebartal Жыл бұрын
    • Arra a méretarányos gyorsított felvételre gondolok

      @matebartal@matebartal Жыл бұрын
    • A neve: NASA's Eyes. Keress rá, ingyenesen letölthető!

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul Жыл бұрын
    • @@urkutatasmagyarul Köszi a gyors választ!👊

      @matebartal@matebartal Жыл бұрын
  • Mintha neki is lenne egy hatszöge a felszínén!

    @vezertrojai@vezertrojai2 жыл бұрын
    • Jó szemed van! Van, ráadásul a kialakulásának tényezői is azonosak ;)

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
  • 0:25 elméletileg egy idegen bolygóval ütközött és kicsit megdöntötte és ezért de bocsi ha másról beszélek

    @zexnoyt18@zexnoyt18Ай бұрын
  • Pompas video!

    @rbelatamas@rbelatamas2 жыл бұрын
  • S az is biztos, hogy az ember előbb utóbb bejárhatja a galaxist. Ugyanis nagyon zavaró lenne, ha csak úgy ott van, de nem lehet odamenni :D

    @kheopsz81@kheopsz812 жыл бұрын
  • 2024.05.01. Köszönet.

    @tivcsiszlavitsek8281@tivcsiszlavitsek82812 күн бұрын
  • Szia, itt 6:00 ez egy weboldal és, ha igen akkor mi a neve? Válaszod előre is köszönöm!

    @akosmolnar8294@akosmolnar82942 жыл бұрын
    • Egy letölthető ingyenes alkalmazás, a neve NASA's eyes.

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
    • Köszönöm szépen

      @akosmolnar8294@akosmolnar82942 жыл бұрын
  • Véleményem szerint ugyanannyi az esélye annak hogy egyedül vagyunk mint annak, hogy létezik más létforma rajtunk kívül is.

    @fulcimpa@fulcimpa2 жыл бұрын
    • És melyik a rémisztőbb? :)

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
    • @@urkutatasmagyarul Az majd akkor derül ki, ha valamelyik bebizonyosodik. Addig, izgulunk! 🙂

      @fulcimpa@fulcimpa2 жыл бұрын
    • Nagyjából 400 milliárd galaxis van. A mi galaxisunkban 400 milliárd csillag van. Ha minden milliomodiknak van bolygója, és abból minden milliomodik alkalmas életre, és abból minden milliomodik van, és abból minden milliomodikon van fejlett élet. Akkor is milliónyi civilizáció létezik, létezett, és fog létezni. Ahogy a Contact-ban mondták. "Vétek lenne egy ekkora univerzumot ilyen kevés emberre pazarolni." A távolság és az idő a probléma. Azt hiszem az UFOs epizódban van róla szó.

      @zz9poti@zz9poti2 жыл бұрын
    • @@zz9poti Jól hangzik, látványos és rendkívül izgalmas. Viszont feltételezésekre támaszkodik, fikció.

      @fulcimpa@fulcimpa2 жыл бұрын
    • @@zz9poti Evvel a felfogással honnan tudod, hogy nem valaminek az elején járunk, hogy a Földön kialakult élet későbbiekben nem népesíti be a világűrt? Lehet még mindig primitív faj vagyunk ahoz képest amik leszünk, értem úgy, lehet még mindig közel állunk ahoz amikor a Földön kialakult az első élet. Honnan tudod, hogy az emberiség már egyszer nem halt ki egy másik galaxisban? Honnan tudod hogy a világűr nem egy akvárium és azon túl nem egy jóval hatalmasabb világ létezik? Honnan tudjuk mi van azon túl amit határnak hiszünk?

      @krisztian993@krisztian9932 жыл бұрын
  • Egyedül, mert vagy a videóid között vagy máshol láttam erről szóló témát hogy egyedül vagyunk-e az univerziumban. A magyarázata a földünk el helyezkedése a naphoz képest témában keresendő. A naptól való meg felelő távolság, és a naptól kitörő hullámoktól meg védő mágneses terünkben található meg a válasz! Ha nincs meg felelő hőmérséklet, és egy meg fellő mágneses tér igen csekélynek mondható egy másik létforma, mert a miénkhez hasonló tejútrendszer nincsen, vagy ha van ami hasonlít akkor is ott van még az hogy meg felelnek e a kritériumoknak hogy létforma legyen rajta, de ezt nem tudhatjuk, mert az ilyen bolygók olyan messze vannak tőlünk, hogy egy emberi élet is kevés ahhoz hogy oda meg vissza tudjunk utazni az űrben, még fénysebességgel is! Max akkor tudja meg az emberiség ha eljut oda hogy meg tudja hajlítani a teret, és így egy gyorsabb utazást érnénk el, de ehhez sokat kell fejlődnünk még! Viszont már egy ideje szemet szúr a gázóriás bolygónk össze tétele, mert ugye most azt tervezik hogy a holdra egy állomást építenének ki messzebbre való utazást az űrben, de kérdem én mi van ha a gázóriás bolygóktól vennénk üzemanyagot el, szerintem hatékonyabb lenne, és biztonságosabb mint hogy a holdunkat fosztanánk meg rengeteg tömegtől ami a földünk irányát tartja a nap körül, és biztosítja a földünk meg felelő forgását! Bár ez csak az én elképzelésem, de ha a jövőt nézzük tuti az lesz a távoli jövőben hogy ezektől a gázóriás bolygóktól veszünk el majd gázokat üzemanyagnak, csak majd a gravitációjukkal kell meg küzdenünk Bár nem tudom mi történne ha egy hosszú csövet a bolygó közelébe eresztenek, és úgy szippantják fel a gázt! Vajon berántaná őket, vagy nem lenne elég kapacitásunk arra hogy gázt szívjunk el tőle? Mindenesetre érdekes, de nem lehetetlen!

    @darkinvisiblepower@darkinvisiblepower5 ай бұрын
    • Hadd javítsalak ki gyorsan: Több milliárd hasonló galaxis létezik, mint a Tejútrendszer. Egy átlagos galaxison belül is több milliárd hasonló csillag van, mint a Nap. Biztosak vagyunk benne, hogy vannak hasonló körülményekkel ellátott bolygók odakint, nem is kevés!

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul5 ай бұрын
  • Egyedül biztos nem vagyunk, sőt... az univerzum hatalmas, az emberiség nem is fog rájönni még több ezer évig mekkora is, de az biztos hogy lennie kell más életformáknak a szomszédos vagy akár a galaxis másik felén. Gondoljunk bele nem csak itt van víz, ha már van a marson is, akkor mi az akadálya hogy máshol ne legyen. A kérdés inkább az hogy vajon más életformák tudnak-e rólunk.

    @Kupszi@Kupszi2 жыл бұрын
    • az biztos hogy van máshol élet , de a fontosabb kérdés hogy van-e olyan fejlett vagy fejlettebb civilizáció nálunk

      @somatoth4493@somatoth44932 жыл бұрын
    • Soha nem értettem meg, miért gondolkodik mindenki olyan sablonosan, hogy élet csak vízben jöhet létre, és szénalapon?

      @tamaspapai4921@tamaspapai49212 жыл бұрын
  • Megfogalmazodott bennem egy kerdes. Van olyan áttörő felfedezés amit nem az elozo generacio 60-70es évek tudosai tettek? Mostanaban mintha nem lenne olyan erdekes naprendszerünk, vajon miert van ez igy :/ Nincs rá elegendo penz es akarat mindezek eletbentartasara.

    @Anonymous-jh4nr@Anonymous-jh4nr Жыл бұрын
  • Csókolom! A varánuszról mikor lesz videó??

    @martonludas5572@martonludas55722 жыл бұрын
    • Az egy másik ismeretterjesztő csatorna témája…

      @gezapolgar6647@gezapolgar6647 Жыл бұрын
  • 07.29.

    @krisztinacsimar4998@krisztinacsimar49989 ай бұрын
  • ,,Ti mit gondoltok? Egyedül vagyunk?" ezt úgy mondtad, mintha te tudnád a választ

    @banpeter6902@banpeter69022 жыл бұрын
    • Ha tudnám, nem kérdezném. Persze, elképzelésem nekem is van a dologról, de egyáltalán nem állítom, hogy az igaz is.

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
  • " gratulalok, hatalmas poen... " Szerintem kell ennyi humorerzekkel rendelkezzunk hogy tudjunk ezen mosolyogni

    @sidovacsanad@sidovacsanad2 жыл бұрын
    • Szerintem lehet fejlettebb humorérzékünk is

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
  • Ezt a resz meg egyszer meg kell neznem, annyi benne az uj info.☺️ Szuper lett. Es igen… hogy-hogy nem inditunk szondakat a külsö bolygok tanulmanyozasara? 😒

    @nicolagoriup6594@nicolagoriup65942 жыл бұрын
    • Nagyon soka erne oda, es a kutatok nem nagyon lelkesednek az olyan projektkerert, aminek a veget nem erik meg.

      @norbertbeyer8348@norbertbeyer83482 жыл бұрын
    • Túl messze vannak jelenleg és mivel a Mars elérhető hónapok alatt, az emberi jelenlét is elképzelhető rajta még a mi életünkben erre koncentrálnak. Nem is beszélve a költségekről s arról, hogy a Mars talán régen életnek adott otthont. S ha erre bizonyítékot találnak, az egész világnézetünk fog összedőlni: a Föld nemcsak, hogy nem különleges, de egy naprendszeren belül két bolygón is lehet élet, ami azt jelentheti, hogy csak a mi galaxisunkban ezrével hemzsegetnek a lakott bolygók, talán milliós számban. Ez akkora lökést adna az űrkutatásnak, mint anno Amerika felfedezése (3 kis hajó száz meg száz másikat hozott magával), ami meg elképzelhetetlen fejlődést indíthatna be, még a mi életünkben.

      @kheopsz81@kheopsz812 жыл бұрын
  • Sztem a Naprendszerbe egyedul vagyunk, ah univerzumban nem.

    @istvanonodi5994@istvanonodi59942 жыл бұрын
  • Fel lehetne robbantani egy bolygót? Mert van benne hidrogén meg hélium. (hülye kérdés lehet)

    @48696@486962 жыл бұрын
    • Ez nem így működik

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
    • Simán. Hirtelen több energiát kell vele közölni, mint ami összetartja, és husss!

      @zoltansinka7521@zoltansinka75212 жыл бұрын
    • A robbanás az égésnek az egyik típusa, az égéshez pedig oxigén is kell. És az sem mindegy, milyen arányban keverednek.

      @Gregoretta@Gregoretta2 жыл бұрын
  • Ismét oda lett a világot megváltó kommentem :((

    @szektolo3195@szektolo31952 жыл бұрын
  • Huh de sok mindenrol maradtam lee kicsit elmentem ettol a csatornától 30 rész kihagyásal viszatértem Az oka hogu nem voltam itt Csak simplán akkor elment az érdeklődésem az űről

    @Once12R@Once12R2 жыл бұрын
  • Elég szomorú volna, ha ez a felfoghatatlanul hatalmas univerzum csak minket tudna felmutatni, mint intelligens létformát. Arra, hogy léteznek nálunk fejlettebb, intelligensebb létformák, a legjobb bizonyíték pedig az, hogy nem akarnak velünk kapcsolatba lépni…

    @gezapolgar6647@gezapolgar6647 Жыл бұрын
  • Jó video ez is. Miért nem lehet egy ilyen kis méretű holdon, mint a Miranda lemeztektonikai mozgás? Mi az elméleti határ méretben vagy ez csak megfigyelés? Nyilván nem.

    @JanosifjRuzsa@JanosifjRuzsa2 жыл бұрын
  • Nem egyedül, de nem is akarnak velünk megismerkedni 🤣🤣🤣🤣🤣

    @Bence40295@Bence402952 жыл бұрын
    • Az is lehet, hogy annyi élet van odakint, hogy mi egyszerűen nem vagyunk érdekesek. Te sem mész oda minden egyes emberhez az utcán megismerkedni :)

      @kheopsz81@kheopsz812 жыл бұрын
  • Kissé rövid de annál tartalmasabb 😃

    @istvanjoni8078@istvanjoni80782 жыл бұрын
  • 3:35 ? "Több ezer év után végre a 6 ismert bolygó eggyel bővűlt! "??

    @belanagy6279@belanagy62792 жыл бұрын
    • Igen, felfedezték a hetediket! ;)

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
  • Valószínűleg azért hívják az Uránuszt és a Neptunuszt jégóriásoknak, mert a magjukat egy kb. 5-10 km. vastag jégréteg borítja.

    @Wither_Volan@Wither_Volan Жыл бұрын
  • Azt a lehangoló zongora szart nem lehetne kicserélni valami másra?

    @koosgabor4946@koosgabor49462 жыл бұрын
    • Túl sokan ragaszkodnak hozzá. Dupla klikk a képernyő jobb oldalára, és azonnal elhallgat ;)

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
    • @@urkutatasmagyarul Köszi a választ, akkor marad ez a megoldás

      @koosgabor4946@koosgabor49462 жыл бұрын
  • Angolul értőknek, pont pár napja poénkodott a nevén Neil Degrasse Tyson és Chuck Nice. kzhead.info/sun/ertwaNeJZIGVd6M/bejne.html

    @DaT0nkee@DaT0nkee2 жыл бұрын
    • Nanowar of steel meg számot is írt róla :)

      @AceMcLoud42@AceMcLoud422 жыл бұрын
  • Melyik a kedvenc bolygod? Miért nem a Föld? :P

    @aybcd@aybcd5 ай бұрын
    • Azt hiszem, a Föld a kedvencem! :)

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul5 ай бұрын
  • A szokásos "film elemzős" ( inkább alázós 😂) rovatodba ajánlanám a Titán című amcsi borzalmat ami arról szól hogy hogyan teszünk alkalmassá emberi egyedeket hogy ott éljen, illetve úszkáljon az ottani metán tavakban... és már kínomban röhögtem..

    @jimraynor1223@jimraynor122310 ай бұрын
  • Biztosan nem vagyunk egyedül. Rossz kérdést teszünk szerintem fel. Inkább azt kellene kérdezni, hogy mennyire gyakori az "élet" az univerzumban. Persze ehhez tudni kéne, hogy lényegében mi is maga az élet. Azt vettem észre, hogy szinte kivétel nélkül a földiélethez hasonlót keresünk, de mennyi esély van rá, hogy egy másik bolygón állatok, növények és gombák vannak? Azt tudjuk, hogy léteznek a növények, az állatok és a gombák de mi van, ha egy csomó féle-fajtája létezik még az életnek, amit mi nem ismerünk? Valószínűleg teljesen különbözni fog a földi élettől, többek közt a hatalmas távolság-, az evolúció más fejlődése és az ottani élet alapja miatt, mert mi szén alapúak vagyunk, de azok lehet, hogy más alapúak. A legnehezebb az egészben, hogy fogalmunk sincs, hogy valójában mit is kéne keresnünk. Lehet annyira mások, hogy fel sem fogjuk ismerni őket. De mindenbizonnyal a nagyszámok törvénye és az univerzum méretét tekintve biztos, hogy máshol is kialakúlt, szóval a kérdés inkább az, hogy mennyire gyakori az élet.

    @hungarianmelsachannel9189@hungarianmelsachannel91892 жыл бұрын
  • Kommentazalgoritmusért.

    @arpadheizer7126@arpadheizer71262 жыл бұрын
  • Szeretném azt hinni , hogy nem vagyunk egyedül , de a mai tudásunk alapján ha tényleg ennyi véletlen közre játszott az élet kialakulásához , plusz a biológiai fejlődés plusz a távolság plusz az év milliós / milliárdos lehetséges különbségek, túl sok az ami ellene szól. Hiszem hogy lehetséges máshol is az élet de vagy épp csak kialakulóban van vagy már kihalt. Ha pedig mégis lenne egy másik intelligens faj akik talán 1-2 ezer évvel előttünk járnak akkor se hiszem , hogy a távolság le küzdhető lenne főleg nem egy akkora mint ami potenciálisan köztünk van.

    @zsolt726@zsolt7262 жыл бұрын
    • Szerintem meg ha itt kialakulhatott a véletlenek közrejátszásának köszönhetően, akkor számtalan más esetben is megtörténhet vagy történhetett. Időben persze elképzelhető, hogy sosem találkozik 2 különböző helyen létrejött élet, de nem is kizárható.

      @kalikinattila5075@kalikinattila50752 жыл бұрын
    • @@kalikinattila5075 A, hogy elképesztően kicsi esélye volt annak, hogy itt kialakuljon az élet, akkor abból kiindulva, hogy az űr végtelen, a végtelenség miatt a borzasztóan (elképesztően) kicsi valószínűség is hirtelen végtelen nagyságú lesz, már csak ebből is következik, hogy van máshol is élet. Avagy máshol is KIALAKULT / KI FOG alakulni élet, és ezek végtelen számosságú bolygón / helyen fordulnak elő. Az tehát, hogy van idegen életforma az űrben, az számomra tény, az, hogy mikor találkozunk velük, az megint más kérdés.

      @tamaspapai4921@tamaspapai49212 жыл бұрын
  • Mit számít az, hogy egyedül vagyunk e, ha a távolságok miatt esélyünk sem lenne megismerni egy másik civilizációt? A megértés meg úgy is múlandó az emlékezettel együtt. Úgyhogy csupán megtudni, hogy léteznek rajtunk kívül mások is, nem egy értelmes cél.

    @raczmihalyzsolt1654@raczmihalyzsolt16542 жыл бұрын
  • Nekem az sosem volt teljesen világos hogy hogyan számolják ki egy gázóriás v gázbolygó esetében a bolygó nagyságát. Mit vesznek alapul? Hiszen elvileg nincs “felszíne”. A gázok sűrűsége alapján biztosan van olyan kvázi réteg amikor már olyan a sűrűsége mint a mi földünk légkörének a felszin közelében. Ha a földet is úgy számolnánk hogy a légkörrel együtt akkor több kilóméter lenne az eltérés. Bár lehet hogy ha a gázbolygókról eltüntetnénk a gáz halmazállapotú anyagokat akkor talánánk egy pici kis szilárd magot, ami hasonló lenne mint vmelyik kőzetbolygó.

    @johnnyr82@johnnyr82 Жыл бұрын
    • A gázóriások rendre több 10 000 km-es átmérővel rendelkeznek, így a plusz-minusz 100 km meg sem kottyan nekik.

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul Жыл бұрын
  • Biztosan nem vagyunk egyedül.

    @szabolcskiss10@szabolcskiss102 жыл бұрын
  • .

    @torma993@torma9932 жыл бұрын
  • Attól függ mit jelent az hogy egyedül vagyunk e. Életforma mint ami akár a marson akár a vénuszon kialakulhatott, összetett élet, vagy intelligens civilizáció...

    @PeetZee@PeetZee2 жыл бұрын
    • Te melyiket hogy gondolod? :)

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
  • Szerintem nincsen élet a földön kivül, mert ha lenne akor tudnánk rola

    @ferimosor900@ferimosor9002 жыл бұрын
    • Ez egy elég labilis magyarázat :)

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
    • @@urkutatasmagyarul nem labilis csak le van egyszerüsitve. Nagyon sok filozofia uton meg leht közelitani hogy miért nincs élet rajtunk kivül az univerzumban.

      @ferimosor900@ferimosor9002 жыл бұрын
    • @@ferimosor900 Ha egy 10 milliárd fényévre lévő spirál galaxis egyik karjának szélén lévő csillag körül három milliárd évvel ezelőtt létrejött az egyszerű élet, ami mára gondolkodni képes technologiát is alkalmazó értelmes faj lett, és idegenek után kutat, azokról miképpen szerezhetnénk tudomást?

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
    • Ez feltételezés hogy létrejöt nem bizoniték. De tény példakép az hogy az eberiség meg sem tudja magyarázni hogyan jött létre az élet a földön. Mivel nincs elfogatható magyarázat, adig nincs miért feltételezni hogy van élet másut.

      @ferimosor900@ferimosor9002 жыл бұрын
    • @@ferimosor900 Nem, ez nem válasz a kérdésemre. A kérdés az, hogyan szerzünk róla tudomást HA az említett folyamat lejátszódott? A logikád megint rendkívül alaptalan. Azért, mert régen nem tudták még megmagyarázni a hegyek kialakulásának körülményeit, attól még tudták, hogy hegy az máshol is van temérdek.

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
  • NemMindegy, hogy egyedűl vagyunk vagy sem?

    @arpadsimon4246@arpadsimon42462 жыл бұрын
    • Semmin nem változtat, hogy ismerjük-e a hidrogén atom tömegét, vagy sem. De a tudás mindig jóleső érzéssel tölti el az embert.

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
  • Egyedül, amott is csak 1 egyed ül. 😀😈😇😉 ...hát tèrhajómű nem lesz, max egy mesterséges inteligenciával felszerelt "hajò" vihetne hírt rollunk , hogy létez(t)ünk , az akár évmiliókon átt" elèldegélne " egy atomreaktorral ellátott szekezeten amit elindithatnánk több irányba is.

    @attilaperlaki2834@attilaperlaki28342 жыл бұрын
  • A kérdésre a válasz az, hogy nem tudjuk, de vétek lenne ennyi emberre elpazarolni.

    @norbertpandur3887@norbertpandur38872 жыл бұрын
    • Nekem is ez szokott ennek a kérdésnek a hallatán eszembe jutni. Jó válasz. :-)

      @gregor_man@gregor_man2 жыл бұрын
  • Miért csak angolul vicces?! Az úr-ánusz miért nem?

    @gaborkocsis6191@gaborkocsis6191 Жыл бұрын
  • Csak 22 dislike? Azta...

    @richardvarga4062@richardvarga40622 жыл бұрын
  • 4:24 nagyon nem vicces

    @petersimon791@petersimon7915 ай бұрын
  • Érdekes hogy az hogy mozgást végzett tehát nem csillag… na ezt most úgy mondod mintha a csillagok nem mozognának …

    @janostakler7914@janostakler7914 Жыл бұрын
    • A földhöz viszonyított elmozdulásuk radikálisan különbözik. Míg a csillagok elmozdulása legjobb esetben is csak 1000 években mérhető, addig a bolygók mozgásai napok, de rosszabb esetben is hetek alatt detektálhatóak.

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul Жыл бұрын
    • @@urkutatasmagyarul a nap 230 kilómétert tesz meg másodpercenként meg így követi őt a naprendszer szerintem ez nem ezer években mérhető…

      @janostakler7914@janostakler7914 Жыл бұрын
    • @@janostakler7914 Mivel a körülöttünk lévő csillagok túlnyomó többség nagyjából egyirányba sodródik a galaxisunk középpontja körül, ezért de, elmozdulásuk ezer évben mérhetőek csupán.

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul Жыл бұрын
  • Évente 150 milliárd dollár van az ISSre, de 1984 óta nincs 2 milliárd dollár elkuldeni egy szondát a külső Naprendszerbe. Hát ez felháborító 😁

    @GoeroegViktor@GoeroegViktor2 жыл бұрын
    • Lesz majd idővel. Amikor én voltam gyerek, pár havonta ment fel egy-egy rakéta és ennyi volt. De az utóbbi 5 évben annyi nemzet és cég küld fel kisebb nagyobb eszközöket és utasokat az űrbe, hogy nem győzöm követni és ez tök jó.

      @kheopsz81@kheopsz812 жыл бұрын
    • @@kheopsz81 Elhangzik a videóban, hogy 2030-2034ben lesz a következő ablak, és még terv sincs rá, hogy küldjenek. Értem én hogy van idő, de 2050 ig küldjenek már oda valamit :D

      @GoeroegViktor@GoeroegViktor2 жыл бұрын
    • @@GoeroegViktor most még nincs terv, de 10 évünk van. Emlékszel, mi volt az űrkutatásban 10 éve? :)

      @kheopsz81@kheopsz812 жыл бұрын
    • Jogos amit mondasz, csak sokszor felb*sz hogy mennyit költenek az ISSre másra meg alig jut.

      @GoeroegViktor@GoeroegViktor2 жыл бұрын
    • Én évekkel ezelőtt jöttem rá ennek a problémának a forrására: Egyik tanárom mesélte, hogy amikor ők fiatalok voltak és megtörtént a holdraszállás, a 2000-es évek elejére már holdbázisok sorait és holdi turizmust képzelt el mindenki. Nade miért nem történt ez meg? Nos amíg azzal reklámoznak egy telefont, hogy van előlapi vakuja is 2020-ban, addig ne várjunk csodát. Az emberek nagyrészét nem is érdekli, mi van odakint. Nincs benne sem pénz, sem érdekeltség, innentől kezdve ez csak pénzkidobás a legtöbb ember számára. Namost az utóbbi pár évben voltak, akik ezt felülbírálták, milliárdosok, akiket komolyan foglalkoztat ez a téma. Viszont az átlagemberrel nem a marsjegyeket akarják megvetetni a médiában, hanem a legújabb telefonokat, meg a mittoménmiket, amikből a gyártók meggazdagodnak. Sokkal könnyebb pénzt szerezni egy új telefonszériával, mint rakétákkal. Lehet azzal is, sőt egyre jobban megéri, de ehez kell rengeteg befektetés, amit sokan nagyon kockázatosnak tartottak. A NASA meg csak kutató jellegű, nem bevételorientált, így csak egy 'pénznyelő', ami néha felhoz egy pár érdekes felfedezést, az (átlag) emberek pár napig beszélnek róla, aztán el is felejtik. Kb ez a probléma, ami lassanként megoldódásra fog futni

      @Throrma@Throrma2 жыл бұрын
  • Egyenlőre igen, viszont Neil deGrasse Tyson szerint az emberiség mát túl van egy intelligens létformával való kapcsolatfelvételen mégpedig a méhekkel! :)

    @davidkiss6624@davidkiss66242 жыл бұрын
    • Azért azt, hogy kezdjük érteni a kommunikációjukat, még nem nevezném kapcsolatfelvételnek.

      @urkutatasmagyarul@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
  • Csori nincs humorérzéke

    @tizkrajcarferencbiztosur354@tizkrajcarferencbiztosur3542 жыл бұрын
  • Az ember minden korban küzdött a magányosság gondolota ellen, hogy egyedül vagyunk az univerzumban. Minél többet tudunk meg a világegyetemről, annál inkább elképzelhetetlen, hogy élet alakuljon ki. Mégegy olyan csoda, mint a föld nincs. Nagyobb esélye van tudományosan bebizonyítani Isten létezését, mint földön kívüli civilizációt találni. Ez is hiten alapuló dogma. Mindenkinek joga van abban hinni amiben szeretne. Én abban hiszek, hogy a világ teremtett. Akik pedig megrögzötten kutatják ennek az ellenkezőjét, azok pont ezt a hitet támasztják alá tudományosan akaratukon kívül.

    @plmpr94@plmpr942 жыл бұрын
  • En mingyárt be szarok

    @hajniszilagyi9495@hajniszilagyi94952 жыл бұрын
KZhead